A kommunizmus áldozatainak emléknapja: egésznapos programok a Terror Házánál
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták el a megszálló szovjet hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba. A Terror Házánál ma egész napos programokkal, előadásokkal, filmvetítéssel várják a diktatúra áldozataira emlékezőket. Délután beszédet mond Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója és Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.
Az emléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeumnál reggel 10-től délután fél 6-ig várják különböző programokkal a megemlékezőket. Dokumentumfilm-vetítés, verses, zenei előadások lesznek félóránként színészek, zenészek előadásában. A program keretében ezen a napon ingyenes látogatható a múzeum.
Délután kettőkor beszédet mond Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke.
A Kereszténydemokrata Néppárt vasárnapi közleményében azt írta:
Talán fel sem tudjuk fogni, hogy hány személyes életút lett semmivé tragédiákkal kísérve, hány család, közösség lett ellehetetlenítve a vörös csillag égisze alatt, miközben a félelem és a rettegés évtizedekig beárnyékolta nemzetek, országok, kontinensek egész sorát. Nekünk kereszténydemokratáknak meggyőződésünk, hogy minden totalitárius diktatúra rombol. Ennek elkerülésének biztosítékai a kereszténység és a demokrácia, amely a kommunistákkal ellentétben az élet tiszteletét, az egyének és közösségek megbecsülését és szabadságát képviseli.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben, 51 évesen halt meg. A politikus emblematikus letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A kisgazda képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon. A kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a meggyilkoltak száma eléri az 1 milliót. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzések során. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport-, politikai- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. Február 25-én emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon felidézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett.
Forrás: kormány.hu;
