Pesti Srácok

Letöltendőt kapott Lengyelországban a kommunista állambiztonság két tábornoka

Letöltendőt kapott Lengyelországban a kommunista állambiztonság két tábornoka

Kétéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a varsói kerületi bíróság a kommunista állambiztonság (SB) két egykori tábornokát, akik az 1981-es hadiállapot idején politikai okokból, az emberi jogok megsértésével kényszersorozást rendeltek el az antikommunista ellenzék 304 tagjával szemben.

A 84 éves Józef S., valamint a 93 éves Wladyslaw C. ügyében hozott ítélet nem jogerős. Józef S. ügyvédje jelezte, hogy fellebbezni fognak, Wladyslaw C. ügyvédje egyelőre nem kommentálta az ítéletet. A niezalezna.pl konzervatív hírportál szerint a két elítélt teljes neve Wladyslaw Ciaston és Józef Sasin. Ciaston az adott időszakban belügyminiszter-helyettes volt, ő állt az SB élén. 1984-ben meggyanúsították az azóta szentté avatott Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás szakszervezet papja meggyilkolásának megszervezésével, a kommunista vezetés beavatkozása után azonban ejtették a gyanút, majd az ügyben a rendszerváltás után elindított eljárásban bizonyítékok hiányában felmentették. Sasin, aki a kommunista időszakban magas beosztású belügyminisztériumi tisztségviselő volt, a rendszerváltás után üzletember lett.

A bíróság emberiesség elleni és kommunista bűntettnek minősítette azt, hogy a két SB-tábornok kezdeményezésére 1982-1983 telén 304 ellenzékit három hónapos, hadgyakorlatnak mondott internálásra küldtek. A besorozottak a közép-lengyelországi Chelmnóban létesített gyakorlóterepen valójában nem katonai kiképzésben részesültek, hanem kényszermunkát végeztek. A Chelmnóban uralkodó életkörülményeket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) a hadiállapot idején létesített internálótáborokénál is rosszabbnak minősítette, az ellenzékiek itt a téli hidegben sátrakban aludtak, viseltes öltözéket, rossz cipőt kaptak. A bíróság szerint a vádlottak szándékosan megsértették azokat az emberi alapjogokat, amelyek a szakszervezet létrehozására, a szakszervezeti tagságra, a sztrájkban való részvételre vonatkoznak.

Az IPN ügyészi tagozata 2008-ben indított eljárást a chelmnói tábor ügyében, az egykori foglyok kezdeményezésére. Az IPN ügyésze, Mieczyslaw Góra csütörtökön a PAP hírügynökségnek elmondta: az ítéletet áttörés jellegűnek tartja, mivel a bíróságok eddig az esetek többségében megszüntették az IPN által a kommunista, illetve emberiesség elleni bűntettek ügyében kezdeményezett eljárásokat. A több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapotot Lengyelországban 1981. december 13-án Wojciech Jaruzelski tábornok, kommunista miniszterelnök hirdette ki. A hadiállapot célja a Szolidaritás szakszervezet felszámolása és a kommunista hatalom megőrzése volt.

PestiSracok facebook image

Az IPN ügyészi részlege a 2016 végén közzétett összefoglaló szerint 136 személy ellen indított eljárást a hadiállapot során elkövetett bűntettek miatt. A bíróságok az ügyek többségét elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették - így történt ez a hadiállapot két fő felelőse, Wojciech Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is. Az ügyek egy részében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. Letöltendő börtönbüntetésre 2017 elejéig csak öt embert ítéltek.

Forrás: MTI; képünkön Władysław Ciastoń és védője, Andrzej Różyk,

fotó: Rafał Guz

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.