Pesti Srácok

Letöltendőt kapott Lengyelországban a kommunista állambiztonság két tábornoka

Letöltendőt kapott Lengyelországban a kommunista állambiztonság két tábornoka

Kétéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a varsói kerületi bíróság a kommunista állambiztonság (SB) két egykori tábornokát, akik az 1981-es hadiállapot idején politikai okokból, az emberi jogok megsértésével kényszersorozást rendeltek el az antikommunista ellenzék 304 tagjával szemben.

A 84 éves Józef S., valamint a 93 éves Wladyslaw C. ügyében hozott ítélet nem jogerős. Józef S. ügyvédje jelezte, hogy fellebbezni fognak, Wladyslaw C. ügyvédje egyelőre nem kommentálta az ítéletet. A niezalezna.pl konzervatív hírportál szerint a két elítélt teljes neve Wladyslaw Ciaston és Józef Sasin. Ciaston az adott időszakban belügyminiszter-helyettes volt, ő állt az SB élén. 1984-ben meggyanúsították az azóta szentté avatott Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás szakszervezet papja meggyilkolásának megszervezésével, a kommunista vezetés beavatkozása után azonban ejtették a gyanút, majd az ügyben a rendszerváltás után elindított eljárásban bizonyítékok hiányában felmentették. Sasin, aki a kommunista időszakban magas beosztású belügyminisztériumi tisztségviselő volt, a rendszerváltás után üzletember lett.

A bíróság emberiesség elleni és kommunista bűntettnek minősítette azt, hogy a két SB-tábornok kezdeményezésére 1982-1983 telén 304 ellenzékit három hónapos, hadgyakorlatnak mondott internálásra küldtek. A besorozottak a közép-lengyelországi Chelmnóban létesített gyakorlóterepen valójában nem katonai kiképzésben részesültek, hanem kényszermunkát végeztek. A Chelmnóban uralkodó életkörülményeket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) a hadiállapot idején létesített internálótáborokénál is rosszabbnak minősítette, az ellenzékiek itt a téli hidegben sátrakban aludtak, viseltes öltözéket, rossz cipőt kaptak. A bíróság szerint a vádlottak szándékosan megsértették azokat az emberi alapjogokat, amelyek a szakszervezet létrehozására, a szakszervezeti tagságra, a sztrájkban való részvételre vonatkoznak.

Az IPN ügyészi tagozata 2008-ben indított eljárást a chelmnói tábor ügyében, az egykori foglyok kezdeményezésére. Az IPN ügyésze, Mieczyslaw Góra csütörtökön a PAP hírügynökségnek elmondta: az ítéletet áttörés jellegűnek tartja, mivel a bíróságok eddig az esetek többségében megszüntették az IPN által a kommunista, illetve emberiesség elleni bűntettek ügyében kezdeményezett eljárásokat. A több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapotot Lengyelországban 1981. december 13-án Wojciech Jaruzelski tábornok, kommunista miniszterelnök hirdette ki. A hadiállapot célja a Szolidaritás szakszervezet felszámolása és a kommunista hatalom megőrzése volt.

PestiSracok facebook image

Az IPN ügyészi részlege a 2016 végén közzétett összefoglaló szerint 136 személy ellen indított eljárást a hadiállapot során elkövetett bűntettek miatt. A bíróságok az ügyek többségét elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették - így történt ez a hadiállapot két fő felelőse, Wojciech Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is. Az ügyek egy részében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. Letöltendő börtönbüntetésre 2017 elejéig csak öt embert ítéltek.

Forrás: MTI; képünkön Władysław Ciastoń és védője, Andrzej Różyk,

fotó: Rafał Guz

Ajánljuk még

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.