Pesti Srácok

Megkezdődött a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György másodfokú tárgyalása

Megkezdődött a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György másodfokú tárgyalása

A vádlottak felszólalásaival megkezdődött a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt bíróság előtt álló Budaházy Györgynek és 16 társának másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán kedden.

A 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszéken kihirdetett elsőfokú ítélet tényállása szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori - szocialista-szabaddemokrata - kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető, továbbá kormánypárti országgyűlési képviselők otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana és MSZP-, valamint SZDSZ-pártirodák ellen.

Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt. Ezen kívül brutálisan bántalmazták Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, Molotov-koktélos támadást intéztek egy jegyiroda és melegbárok ellen, és megkíséreltek kifosztani egy bankautomatát. A vádlottak többsége tagadja bűnösségét, az eljárást számos ponton törvénysértőnek tartja, és álláspontja szerint legfeljebb kisebb súlyú cselekmények valósulhattak meg, például rongálás. Ugyanakkor volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszüntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, amelyet azonban később visszavont.

Terhelő bizonyíték volt többek között az a több órányi hangfelvétel, amelyet az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül. Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a titkos információgyűjtéssel beszerzett - a vádlottak és védőik által kifogásolt - hangfelvételek törvényes bizonyítékok és "magukért beszélnek".

PestiSracok facebook image

Első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélték terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki már több évet töltött előzetes letartóztatásban. Egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott, négyen 10 évet, egy pedig 9 évet. A 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádoltat 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtották, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. A védelem felvetette azt is, hogy az elsőfokú tárgyalás egyes szakaszaiból indokolatlanul zárták ki a nyilvánosságot, ami a törvény szerint hatályon kívül helyezési ok. Ez esetben pedig meg kellene ismételni az egy évtizeddel ezelőtti cselekmények miatt indult per elsőfokú eljárását. Az elsőfokú ítélet írásba foglalása több hónapot késett, majd az eljáró bírói tanács elnöke távozott a bírói karból. Feljelentés nyomán az ügyészség jelenleg is vizsgálja, hogy az elsőfokú ítélet egyáltalán szabályszerű-e. Erre a vádlottak is hivatkoztak a másodfokú eljárásban. Az ügy iratanyaga egyébként több mint 20 ezer oldal.

A keddi tárgyaláson a védelem és a vádlottak indítványozták az eljárás felfüggesztését, illetve elfogultság miatt a bírói tanács kizárását. Az eljáró tanács a felfüggesztésre vonatkozó indítványokat elutasította, a kizárási indítvánnyal kapcsolatban jelezte, hogy nem érzi magát elfogultnak, és továbbítja az indítványt az illetékes bíróságnak. A vádlottak - akiknek a többsége jelenleg is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll - többórás felszólalásaikban vádpontról vádpontra haladva, részletekbe menően sorolták az elsőfokú ítélet szerintük elhibázott megállapításait.

Az ítélőtábla tárgyalásán az érdeklődők között az első sorban ült Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő, egyik oldalán Morvai Krisztina, a Jobbik támogatásával megválasztott független európai parlamenti képviselő, a másikon Schiffer András, az LMP volt társelnöke ült, mögöttük foglalt helyet Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke, országgyűlési képviselője. A tárgyalást mérsékelt médiaérdeklődés kísérte, de jelen volt mintegy ötven érdeklődő, köztük Budaházy György huszonöt-harminc híve.

A következő tárgyalási napon, csütörtökön folytatódnak a vádlottak felszólalásai, azután kerülhet sor az ügyész és a 17 védő perbeszédére. Másodfokú érdemi határozat február végén vagy márciusban várható.

MTI; Vezető kép: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)