Pesti Srácok

Megkezdődött a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György másodfokú tárgyalása

Megkezdődött a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György másodfokú tárgyalása

A vádlottak felszólalásaival megkezdődött a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt bíróság előtt álló Budaházy Györgynek és 16 társának másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán kedden.

A 2016 nyarán a Fővárosi Törvényszéken kihirdetett elsőfokú ítélet tényállása szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori - szocialista-szabaddemokrata - kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető, továbbá kormánypárti országgyűlési képviselők otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana és MSZP-, valamint SZDSZ-pártirodák ellen.

Ezeknél a cselekményeknél személyi sérülés nem történt. Ezen kívül brutálisan bántalmazták Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, Molotov-koktélos támadást intéztek egy jegyiroda és melegbárok ellen, és megkíséreltek kifosztani egy bankautomatát. A vádlottak többsége tagadja bűnösségét, az eljárást számos ponton törvénysértőnek tartja, és álláspontja szerint legfeljebb kisebb súlyú cselekmények valósulhattak meg, például rongálás. Ugyanakkor volt, aki magát és másokat is terhelő vallomást tett, ezután megszüntették vele szemben az eljárást és a továbbiakban tanúként vallott korábbi társaira. Az egyik vádlottnak is volt terhelő vallomása, amelyet azonban később visszavont.

Terhelő bizonyíték volt többek között az a több órányi hangfelvétel, amelyet az egyik vádlott beszélgetéseiről készítettek a tudta nélkül. Az elsőfokú bíróság szóbeli indoklása szerint a titkos információgyűjtéssel beszerzett - a vádlottak és védőik által kifogásolt - hangfelvételek törvényes bizonyítékok és "magukért beszélnek".

PestiSracok facebook image

Első fokon, nem jogerősen tizenhárom év fegyházra ítélték terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki már több évet töltött előzetes letartóztatásban. Egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott, négyen 10 évet, egy pedig 9 évet. A 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádoltat 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtották, azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Két kisebb súlyú bűncselekmény miatt elítélt vádlott egy-egy év körüli felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

A vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett. A védelem felvetette azt is, hogy az elsőfokú tárgyalás egyes szakaszaiból indokolatlanul zárták ki a nyilvánosságot, ami a törvény szerint hatályon kívül helyezési ok. Ez esetben pedig meg kellene ismételni az egy évtizeddel ezelőtti cselekmények miatt indult per elsőfokú eljárását. Az elsőfokú ítélet írásba foglalása több hónapot késett, majd az eljáró bírói tanács elnöke távozott a bírói karból. Feljelentés nyomán az ügyészség jelenleg is vizsgálja, hogy az elsőfokú ítélet egyáltalán szabályszerű-e. Erre a vádlottak is hivatkoztak a másodfokú eljárásban. Az ügy iratanyaga egyébként több mint 20 ezer oldal.

A keddi tárgyaláson a védelem és a vádlottak indítványozták az eljárás felfüggesztését, illetve elfogultság miatt a bírói tanács kizárását. Az eljáró tanács a felfüggesztésre vonatkozó indítványokat elutasította, a kizárási indítvánnyal kapcsolatban jelezte, hogy nem érzi magát elfogultnak, és továbbítja az indítványt az illetékes bíróságnak. A vádlottak - akiknek a többsége jelenleg is házi őrizetben van vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt áll - többórás felszólalásaikban vádpontról vádpontra haladva, részletekbe menően sorolták az elsőfokú ítélet szerintük elhibázott megállapításait.

Az ítélőtábla tárgyalásán az érdeklődők között az első sorban ült Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő, egyik oldalán Morvai Krisztina, a Jobbik támogatásával megválasztott független európai parlamenti képviselő, a másikon Schiffer András, az LMP volt társelnöke ült, mögöttük foglalt helyet Novák Előd, a Jobbik korábbi alelnöke, országgyűlési képviselője. A tárgyalást mérsékelt médiaérdeklődés kísérte, de jelen volt mintegy ötven érdeklődő, köztük Budaházy György huszonöt-harminc híve.

A következő tárgyalási napon, csütörtökön folytatódnak a vádlottak felszólalásai, azután kerülhet sor az ügyész és a 17 védő perbeszédére. Másodfokú érdemi határozat február végén vagy márciusban várható.

MTI; Vezető kép: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.