Pesti Srácok

Migránsok tízmilliói indulhatnak Afrikából Európába

Migránsok tízmilliói indulhatnak Afrikából Európába

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzése a klímaváltozás és afrikai migráció közötti összefüggéseket vizsgálta, a kérdésre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésével. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt évtizedek során nem csupán a tudományos és a politikai életbe, de a mindennapi témák közé is beszüremkedett a klímaváltozás, illetve a globális felmelegedés ügye.

A kutatók többsége egyetért abban – állapítja meg az elemzés –, hogy a klímaváltozás közvetve vagy közvetlenül konfliktusok sorát fogja generálni az elkövetkező évtizedekben, amelyek emberek tízmillióit – sőt,

– kényszerítik lakóhelyük elhagyására. A jelenségről folyó diskurzus meglehetősen széles skálán mozog, és komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt években.

PestiSracok facebook image

Ennek során az éghajlatváltozást – vagy legalábbis annak ember okozta voltát – tagadó nézetek szép lassan a perifériára szorultak, átadva a helyüket a mértékadóbb megközelítéseknek, amelyek elsősorban a folyamatban rejlő kockázatokra és veszélyekre hívják fel a figyelmet. Bár egyes megközelítések a klímaváltozás pozitív hozadékait is igyekeztek előtérbe helyezni (új mezőgazdasági területek feltörése, a sarkvidéki átjárók és ásványkincs-készletekhez való jobb hozzáférés),

a többség – ideértve a Migrációkutató Intézet kutatóit is – inkább a jelenségben rejlő kockázatokat és veszélyeket látják túlsúlyban.

Különösen igaz ez Afrika vonatkozásában, amely esetében a negatív szcenáriók nem csupán a kontinens, de Európa mindennapjaira is hatással vannak és lesznek. A fekete földrész földrajzi elhelyezkedése, társadalmi folyamatai – ezek közül is kiemelkedő módon a népességrobbanás –, valamint törékeny államai miatt különösen kiszolgáltatott az éghajlatváltozás jelenségének.

A globális felmelegedés a következő évtizedekben is gyengíteni fogja az egyes államok, társadalmak kohézióját, aláásva a stabilitást és tüzelve, mélyítve olyan politikai, társadalmi, gazdasági konfliktusokat, amelyek emberek millióit kényszerítik lakhelyük elhagyására.

– húzza alá az elemzés.

Az éghajlatváltozás miatt is bekövetkező anomáliák kezelése még a sokat hangoztatott és kétségtelen eredmények – felelős afrikai elit megjelenése, számottevő gazdasági növekedés, a külső donorok növekvő figyelme – ellenére is csak részlegesen sikerülhet: a következményeket tompítani, mérsékelni lehet, de teljesen elhárítani nem. Így a klímaváltozás következtében (is) bekövetkező, tízmilliókat mozgásba hozó

– emeli ki végül a Migrációkutató Intézet elemzése.

A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.

Origo; Fotó: Deutsche Welle

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!