Pesti Srácok

NVI: már közel 400 ezer ajánlóívet igényeltek

NVI: már közel 400 ezer ajánlóívet igényeltek

Az országgyűlési képviselőválasztást megelőző ajánlásgyűjtés első napjáig, hétfőig 68 jelölőszervezet több mint 392 ezer ajánlóívet igényelt a választási irodáktól, eddig 8600-an jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe és már csaknem 50 ezren szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a Nemzeti Választási Bizottság 96 pártot és 13 nemzetiségi önkormányzatot vett nyilvántartásba az országgyűlési választásra. A jelölőszervezetek korábban már bejelenthették igényüket az ajánlóívekre, a választási irodák vasárnap este 6 órától kezdhették az íveket kinyomtatni; egy íven nyolc ajánlásra van hely. Hétfőn kezdték átadni a jelölteknek az ajánlásgyűjtő íveket, a hétfőig igényelt aláírásgyűjtő ívekkel összesen több mint 3 millió támogató aláírást lehet összegyűjteni. A választáson indulni szándékozó jelölteknek március 5-ig kell összegyűjteniük az 500 érvényes ajánlást. Az ajánlásokat csak a választási irodák által kiadott íveken lehet gyűjteni, azon nem másolhatóak. Az íveken fel kell tüntetni az ajánló nevét, személyi azonosítóját, anyja nevét és lakcímét, és alá is kell írnia. Az ajánlások a választókerületi választási irodák ellenőrzik, az ellenőrzés során bizonyos csekély mértékű eltéréseket - például a két keresztnév közül csak az egyiket tünteti, fel, vagy nem pontos a lakcím - elfogadnak. Pálffy Ilona felhívta a figyelmet arra, hogy az ívek szigorú elszámoláshoz kötöttek: ívenként tízezer forint bírságot szabnak ki a választási irodák az elveszett, vissza nem vitt ívekért.

Már 8600-an jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe

Pálffy Ilona elmondta, azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján, április 8-án nem tartózkodnak Magyarországon, a külképviseleteken szavazhatnak. Négy évvel ezelőtt 97 külképviseleten szavazhatott összesen mintegy 28 ezer választópolgár. Hozzátette: most 117 külképviseleten lehet szavazni, és jelenleg 8605-en szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. A legtöbben, 1387-en Londonban voksolnának, Münchenben 552-en, Stuttgartban 480-an. A külképviseleti névjegyzékbe március 31-ig lehet jelentkezni. Kitért arra is: jelenleg 346 839 magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli választópolgár szerepel a névjegyzékben, ők levélben szavazhatnak április 8-án. Azok, akik szavazni szeretnének az országgyűlési választáson, de még nem regisztráltak, március 24-éig tehetik ezt meg. Pálffy Ilona felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki az utolsó napokon regisztrál, az nem biztos, hogy időben vissza tudja küldeni levélszavazatát. Az NVI elnöke elmondta azt is, hogy már 6655-en jelezték, hogy a szavazás napján nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben kívánnak voksolni. Az átjelentkezés határideje április 6-a, 16 óra. Négy évvel ezelőtt több mint 120 ezren jelentkeztek át.

PestiSracok facebook image

Már csaknem 50 ezren szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben

Pálffy Ilona arról is beszélt, hogy már csaknem 50 ezren regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal. Az országgyűlési választáson az országos nemzetiségi önkormányzat jogosult országos nemzetiségi listát állítani, a nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben a február 19-én nemzetiségi választópolgárként szereplő választók legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Pálffy Ilona elmondta: már mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat nyilvántartásba vetette magát a Nemzeti Választási Bizottságnál. A nemzetiségi választóknak március 23-áig kell regisztrálniuk, amennyiben az országgyűlési választáson nemzetiségük listájára szeretnének szavazni. (A nemzetiségi választópolgár egyéni választókerülete mellett nem pártlistára, hanem nemzetiségének listájára szavazhat.) Pálffy Ilona megjegyezte, eddig a legtöbben a német nemzetiségi választók közül regisztráltak (21 ezren), illetve a romáknál (20 ezren), de például a görögöknél mindössze 239-en. Felidézte: négy évvel ezelőtt 22 022 szavazat kellett a kedvezményes mandátumhoz, ezt egyik nemzetiségi önkormányzat sem tudta elérni. Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak március 6-áig kell összegyűjteniük a szükséges számú aláírást, és bejelenteniük az országos listájukat. A nemzetiségek listájukkal kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. A kedvezményes országgyűlési mandátumhoz a "normál" országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyede kell. A kedvezményes mandátumot szerző képviselőknek ugyanolyan jogaik vannak, tehát ugyanannyit ér a szavazatuk, mint az egyéniben vagy pártlistáról mandátumot szerező képviselőtársaiknak.

Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.