Orbán: Külföldön is szükségünk van szövetségesekre

Forró drót 2018. február 23. 06:59

Szövetségesekre van szükségünk – nyilatkozta videóüzenetében Orbán Viktor, mielőtt elindult a pénteken megrendezésre kerülő EU-csúcsra. Julie Bishop ausztrál külügyminiszterrel folytatott megbeszélései kapcsán elmondta, azt az üzenetet viszi Brüsszelbe, a tengeri határokat is eredményesen meg lehet védeni. Az uniós vezetők pénteken többek közt a páneurópai listák létrehozásáról is tárgyalnak, amelyet az Európai Egyesült Államok létrehozásához vezető egyik állomásnak tartanak.

Orbán Viktor videóüzenetében beszélt arról, a nemzetközi szervezetek egy jó dolognak tartják a migrációt, ám a magyarok ezt teljesen másképp látják, ezért van szükség szövetségesekre. Hozzátette, ilyen szövetséges Vaclav Klaus volt cseh elnök, akivel csütörtöki könyvbemutatója kapcsán találkozott. Megbeszéléseket folytatott továbbá Mar Abrisz Juhana erbíli püspökkel és Julie Bishop ausztrál külügyminiszterrel is. Orbán Viktor példaképnek nevezte Ausztráliát, mivel eredményesen képesek megvédeni tengeri határaikat is.

Az EU-csúcson elsősorban az Európai Unió intézményi kérdéseiről és azon belül az esetleges reformokról, illetve a következő hétéves költségvetési keretről tárgyalnak pénteki informális csúcsértekezletükön az uniós vezetők Brüsszelben. A találkozón a brit miniszterelnök nem lesz jelen, csak az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után bennmaradó tagországok állam- és kormányfői. Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztetnek, majd munkaebéd keretében tanácskoznak az intézményi kérdésekről.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte, első napirendi pontként az Európai Parlament megváltozó összetételéről lesz szó. Szerinte az EP javaslata, melynek értelmében 751-ről 705-re csökkentenék a képviselők számát, jól tükrözi a demográfiai változásokat, a fennmaradó helyeket pedig a jövőbeli bővítésekre tarthatnák fenn. A második napirendi pont a 2014-ben először kipróbált, úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatos, amelynek keretében az európai pártok megneveznék a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és a parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az uniós vezetők ezután arról a javaslatról fognak tárgyalni, miszerint az EP-képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg. Bár a képviselőtestület nemrég ez ellen foglalt állást, Tusk szerint „a terv nem elvetendő, mindenképpen érdemes megvitatni a 2024-es választásokat illetően". A tájékoztatás szerint szó lesz még az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének esetleges összevonásáról és az uniós biztosok számáról is, majd a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetésről.