"A rendszerváltó országokban törékenyebb a demokrácia"
A rendszerváltó országokban „a demokrácia törékenyebb, híveinek küzdeniük kell érte” - nyilatkozta Gérard Roland, a Berkeley Egyetem professzora a HVG-nek. A belga tudós, aki 1990 óta a rendszerváltó szakirodalom legidézettebb szerzője, kifejtette, hogy amíg Nyugat-Európában a gazdasági válság után erősödött meg a populizmus, addig a rendszerváltó országokban már a válság előtt is jelen volt.
A kultúra lassan változik – az emberek nem maguk választják meg az értékrendjüket, hanem öröklik azt. „Nem hiszek abban, hogy a szellemi környezet drasztikusan megváltoztatható” - jelentette ki Gérard Roland. Szerinte a közép-európai térség országainak kultúrája sokkal inkább autokratikus, mint a nyugatiaké.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a közgondolkodás homogén volna, és azt sem, hogy a demokrácia intézményeit ne lehetne átvenni. De a demokrácia törékenyebb, híveinek küzdeniük kell érte, másokat is meg kell győzniük az értékeikről.
Roland szerint a rendszerváltás utáni első évtized néhány ország, köztük Magyarország esetében is sikeres volt, a reform gyorsan végbement, a gazdaság is elérte a korábbi szintet. „Ennek az volt a politikai alapja, hogy a liberális demokraták, akik piacgazdaságot akartak, kiegyeztek a nemzeti erőkkel, amelyek a Szovjetuniótól akartak elszakadni”. Ezután csatlakoztunk az EU-hoz, ami szintén kedvezően hatott, mert „a csatlakozás reménye garantálta a szükséges intézményi stabilitást”. A kutató úgy látja, hogy az Európai Unió nem küzd eléggé azért, hogy a tagállamok betartsák a szabályokat. Lengyelországban és Magyarországon „részlegesen megtörtént a demokrácia intézményeinek lebontása; jogos a félelem, hogy ez a média és bíróságok átvételével, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával folytatódik”. Roland szerint csak az emberek állíthatják meg ezt a folyamatot.
Gérard Roland korábban „kleptokráciának” nevezte a rendszerváltó államok többségét. „A kleptokrata államra jellemző, hogy vezetői a hatalmat úgy használják, mint egy banki ATM-et. Ez Magyarországra is vonatkoztatható”.
Roland szerint a Nyugat-Európai és a rendszerváltó országokban megjelenő populizmus között az a különbség, hogy utóbbi államokban a sokáig tartó kommunizmus miatt erősebb az önkényuralmi kultúra, nagyobb támogatása van a kormányzat gazdasági beavatkozásainak, a nacionalizmusnak. Ezzel ellentétben a nyugat-európai populizmus gyökerei nem a múltban, hanem a 2008-as gazdasági válságban keresendők. Ugyan Magyarországot is megrázta a válság, de „Közép-Európában már 2008 előtt is megmutatkoztak az autokrata törekvések jelei”.
A teljes interjú a HVG csütörtöki számában olvasható.
