Román külügy: Székelyföld mesterséges, képzeletbeli régió
Szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzító választ írt Bukarest az Európa Tanácsnak (ET). A levélben megkérdőjelezik kisebbségvédelmi szaktestületének szakmaiságát, és hatásköre túllépésével vádolja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságát (FCNM) - állapította meg a Maszol.ro erdélyi hírportál. Az ET testületének vizsgálata nemrégiben megállapította, Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét.
A lap azt a dokumentumot szemlézte hétfőn, amelyet a román külügyminisztérium küldött az Európa Tanácsnak, miután a kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló szakértői testülete legfrissebb, múlt héten ismertetett jelentésében úgy értékelte, Romániának javítania kell a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. Az erdélyi magyar hírportál szerint a bukaresti külügy „szokatlanul éles hangnemű, vádaskodó, kioktató és a valóságot több pontban eltorzító" választ írt az FCNM jelentésére, amelyben azzal vádolja a szakértői testületet, hogy „obskúrus szándékoktól vezérelve" azt próbálja bizonygatni, Romániában semmibe veszik az emberi jogokat.
Válaszában a román külügy emlékeztetett, Románia elsőként ratifikálta 1995-ben a keretegyezményt, és jelentős jogalkotási intézkedésekkel, valamint anyagi ráfordításokkal bizonyította a kisebbségek védelme iránti elkötelezettségét. Az előrelépéseket az előző három jelentésében az ET szakértői bizottsága is méltányolta, ezért Bukarest érthetetlennek tartja, hogy a legfrissebb, negyedik jelentésben a testület a romániai kisebbségvédelemben történt jelentős visszalépésekről ír. Bukarest szerint a szakértők most olyan intézkedéseket kértek számon (például a kisebbségi törvény elfogadását), amelyek hiányát korábban nem tartották problematikusnak. A román külügy szerint Románia nem marasztalható el olyan rasszista incidensekért, amelyeknek nincs közük a nemzeti kisebbségekhez. Bukarest szerint a szakértői jelentésbe olyan ellenőrizetlen részleteket másoltak át különböző árnyékjelentésekből, amelyek nem a valóságot tükrözik. A román külügy mélységesen elégedetlen azzal, hogy Székelyföld létének román hatóságok általi tagadását a Hargita, Kovászna megyében élő magyarok jogainak csorbításaként értelmezik a jelentés készítői. Bukarest szerint az „úgynevezett székelyföld", vagyis a Hargita, Kovászna és Maros tömbmagyar vidékeit magába foglaló „mesterséges, képzeletbeli" régió soha nem volt önálló történelmi, vagy közigazgatási régiója az országnak. A román kormány szerint az ET tanácsadói bizottsága a szegregáció híve, mivel a jelentés készítői úgymond az etnikai elszigetelődést támogatják azzal, hogy olyan oktatási intézmények létrehozását sürgeti, amelyekben kizárólag magyar nyelven tanítanak.
Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága múlt szerdán ismertette Romániáról készült jelentését Strasbourgban. A szakértői testület egyebek mellett aggodalmát fejezi ki az egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken történő gyűlöletkeltés miatt. A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét. A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A testület azt javasolja, hogy a hatóságok teremtsék meg a kisebbségi jogok védelmével kapcsolatos egységes és koherens jogi keretet annak érdekében, hogy a magyar közösség megőrizhesse és használhassa nemzeti identitásának elengedhetetlen elemeit - emlékeztet hétfői összeállításában az erdélyi hírportál.
Forrás: MTI; fotó: erdelyben.info
