Tarlós: a BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének
A BKV 50 éve kihagyhatatlan része a főváros életének, szolgáltatásait naponta több mint egymillió ember veszi igénybe - mondta a főpolgármester a közlekedési társaság fél évszázados fennállása alkalmából tartott hétfői budapesti rendezvényen.
Tarlós István a jubileumi év megnyitóján mondott ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: Budapest tömegközlekedése ma már összetett, gigantikus rendszerként jeleníthető meg, amelynek működése és működtetése jelentősen túlmutat a korábban elegendőnek számító megoldásokon. Körülbelül tízezer ember dolgozik azon, hogy a Budapesten közlekedők eljuthassanak célállomásukra. A 320 kilométernyi fővárosi villamoshálózaton több száz szerelvény közlekedik. A több mint ezer járműből álló autóbuszpark és a mintegy másfélszáz kocsit számláló trolibuszflotta napi menetteljesítménye mintegy 160 ezer kilométer.
A járművek egyszerre több mint százezer utast tudnak biztonságosan szállítani
- mondta Tarlós István. A BKV járműparkjának megújításáról szólva ismertette, hogy 2010 és 2017 között 1010 buszt cseréltek le, 2019 végéig ez a szám 1200-1300-ra nő. „Ez azt jelenti, hogy a BKV teljes buszparkja megújul” - mutatott rá.
Ugyanezen időszak alatt 51 trolibuszt cseréltek le, 2019 végéig újabb 62 új trolibusz érkezik, és így 2010-től számítva a trolibuszállomány is teljesen megújul
- mondta. Tarlós István közölte, a hét év alatt 84 villamost cseréltek le, és a következő másfél-két évben további 26 új villamos érkezik. Ezzel a BKV villamosparkjának egyharmada újul meg 2019-ig. A metrókról szólva elmondta, hogy 170 járművet cseréltek le, 2019-ig teljes mértékben megújul a BKV metróparkja, a kisföldalatti 23 járművének kivételével. Tarlós István kijelentette: a BKV-nak nincs miért szégyenkeznie. Hozzátette, hogy a 2010 óta átszervezett BKV-ra, a társaság vezetésére és teljes állományára büszke, mert az „akár emberi, akár szakmai szempontból” megállja a helyét az európai, nemzetközi porondon.
A főpolgármester kitért arra, a BKV vezetői is jól látják, hogy - csakúgy, mint a városfejlesztés egyéb területein - folyamatos megújulásra van szükség.
Az előrelépések ellenére a budapesti közlekedés ma a város fejlődésének egyik legfontosabb akadálya
- jegyezte meg Tarlós István, példaként felhozva a gyalogosközlekedés problémáit és a kerékpáros-fejlesztések körüli vitákat. Mint mondta, a közlekedési rendszerek kialakítása ma már a tervezésen és építésen túl identitásépítő tevékenységet is jelent.
Budapest az elmúlt évtizedekben Európa egyik legfontosabb turisztikai célpontjává vált
- tette hozzá. Közölte: a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is szükség van. „Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az idegenforgalomban” - mutatott rá a főpolgármester. Tarlós István elmondta, a sikeres város nagy értékű környezetet nyújt, és ennek kulcsfontosságú része a tömegközlekedés is. Budapest és a BKV az elmúlt években a fejlesztésekben komoly sikereket könyvelhet el: az elavult Ganz villamosok helyett ma már CAF-ok közlekednek, a régi Ikaruszok helyett Volvo és Mercedes buszok álltak forgalomba, a „viharvert” metrókocsik helyett folyamatosan üzembe helyezett, modernizált szerelvények és 21. századi felszereltségű Alstom kocsik futnak.
A 3-as metró alagútrendszerének és állomásainak felújítása is megkezdődött
- tette hozzá. A főpolgármester megjegyezte azt is, hogy a nehéz Combinók nonstop közlekedését nem bírja a villamospálya, ezért a nagykörúti vágányokat megint fel kell újítani. Tarlós István szólt arról, hogy a főváros tömegközlekedésének üzemeltetését 1968-ban vette át a BKV. Az új alapokra épülő szervezet a villamos- és autóbuszpark korszerűsítését, a metróvonalak működtetését, a szolgáltatások színvonalának emelését, a nagyvárosi közlekedés teljes szervezési és infrastrukturális feladatainak lebonyolítását vállalta. A főpolgármester kitért arra is, hogy számos fontos építési, felújítási projektet 2010-ig nem vagy nem a szükséges ütemben készítettek elő, ezeket a feladatokat lépésről lépésre, feszített ütemben kellett végrehajtani.
Budapestnek az elmúlt években lényegében nem is egy évtized lemaradását kellett behoznia
- fogalmazott. Tarlós István elmondta, 2010-ben az új városvezetésnek és a BKV új vezérkarának nehéz helyzetet kellett megoldania a 250 milliárd forintos adósságállomány miatt. Ebben mintegy 80 milliárd forintos, a működéssel kapcsolatos elmaradás mutatkozott a BKV-nál. A kormány 2015-ben átvállalta a közlekedési társaság 2010 előtt felvett, még megmaradt 52 milliárdos adósságát. Ezzel megnyílt a lehetőség jó néhány fejlesztés és felújítás előtt, így a BKV elöregedett járműparkjának és a 3-as metrónak a megújítására. A 4-es metrót nem könnyű feladatként 2014-ben sikerült üzembe helyezni
- mondta. Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy most indul az a rendezvénysorozat, amellyel megemlékeznek a BKV elmúlt ötven évéről. Ennek keretében lesznek nyílt napok és szakmai programok. A BKV - amely a korábban önállóan működő vállalatok egyesítésével jött létre - 1968. január elsején alakult meg.
Forrás: MTI; fotó: MTI
