Pesti Srácok

A (M)agyar Nemzet találkozott a védett tanúval, aki készpénzben kivette a kormány lopott pénzét a bankból, abból gyémántot vett, majd jöttek az arabok és....

Fékezhetetlen agyvelejű Simicska Lajos újabb tollbamondó versenyt rendezett a kézivezérlése alá tartozó, egykor szebb napokat is látott Magyar Nemzet szerkesztőségében. A csak MN monogrammal, tehát nevét nem vállalva publikáló szerző még a 3-4 milliárd eurós mesebeli kárösszeget is belefogalmazta igyekvő dolgozatába, hiszen ez az összeg már a legendássá nemesült Kósa-hamisítványokban is szerepelt.

A Magyar Nemzet ma reggeli fogalmazása azt a hihetetlen történetet próbája meg eladni megmaradt olvasóiknak, hogy az egy, az Egyesült Államokban eljárás alá vont személy a kormányzati köröknek segített a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában, hogy később a havala-rendszerben tisztára mosva, arab befektetésként érkezzenek vissza. Bizonyíték? Logikus történetvezetés? Minek, elvégre kampány van. És ha kampánylyukból kampányszél fúj, akkor a Magyar Nemzet egy jókora kampánylyuk.

PestiSracok facebook image

A mese tehát a következő: kiviszik az ellopott pénzt Bécsbe, átfolyatják a terrorcsatornákon, átváltják gyémántra, körbeutaztatják a világon, utána hazahozzák és a végén Magyarországon hoteleket vesznek belőle, mert itt a legjobb a turizmus a világon. Az FBI mindezt konspiratívan kiszivárogtatja Schlcht Csabának, elvégre angolul se kell tudni ahhoz, hogy valakit informáljon az FBI. Valószínűleg elmutogatták neki. Vagy egyre hangosabban elüvöltötték, mint átlagember a japán turistának, hogy merre van a Halászbástya. És mindezt végül azzal támasztják meg, hogy a több mint 300 millió lakossal rendelkező Egyesült Államokban a Magyar Nemzet újságírója összefutott a kulcsfigurának nevezett személlyel, aki az FBI tanúvédelmi programjának a vendégszeretetét élvezi, és ez a személy nem nyilatkozott. Hát... Perdöntő... Így hát ehhez a meséhez még annyi bizonyítékot sem csatoltak, mint Kósa Lajos 13 ezer milliárdos varázspénzéhez. Még egyszer: a több mint 300 milliós lélekszámú USA-ban az újságíró egyszer csak összefut az FBI tanúvédelmi programjában rejtegetett magyar bűnözővel, aki ugyan meg sem szólal, de MN úr érzékeny receptoraival kitapogatta a történetet, miközben észrevétlenül megérintette a fülét. Vagy valami ilyesmi…

A számokkal szokás szerint hadilábon áll a Magyar Nemzet és titokzatos szerzője, ugyanis uniós pénzekből ennyit ellopni alapvetően képtelenség, az elmúlt két ciklus teljes EU-költségvetése körülbelül 6-8 milliárd, ha annak a fele eltűnik, akkor hogyan magyarázzák a „csak az uniós forrásokból fejlődik az ország” toposzokat? Az meg különösen vicces, amikor megpróbálják leírni a gyakorlatot úgy, hogy az állami tulajdonban lévő bankokból készpénzben, 250 ezer eurós tételekben (nyolcvan millió Forint) veszi fel a titokzatos tanú a 3-4 milliárdot. Talán a túlzott lelkesedés az oka, de ezt nem gondolták végig, a 3-4 ezer milliárd euróra rugó „alkotmányos költség” ilyen formában történő visszacsorgatása mintegy 16 ezer sorban állást igényelt volna az elkövetőtől, ami talán még egy kitalált mesterbűnözőnek is kicsit megterhelő. A gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában címet parafrazálva csak annyit tudunk hozzátenni a történethez, hogy Simicska Lajos kezében a Magyar Nemzet láthatóan egy rakás szarrá vált.

Gifek: giphy.com

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.