Pesti Srácok

A (M)agyar Nemzet találkozott a védett tanúval, aki készpénzben kivette a kormány lopott pénzét a bankból, abból gyémántot vett, majd jöttek az arabok és....

Fékezhetetlen agyvelejű Simicska Lajos újabb tollbamondó versenyt rendezett a kézivezérlése alá tartozó, egykor szebb napokat is látott Magyar Nemzet szerkesztőségében. A csak MN monogrammal, tehát nevét nem vállalva publikáló szerző még a 3-4 milliárd eurós mesebeli kárösszeget is belefogalmazta igyekvő dolgozatába, hiszen ez az összeg már a legendássá nemesült Kósa-hamisítványokban is szerepelt.

A Magyar Nemzet ma reggeli fogalmazása azt a hihetetlen történetet próbája meg eladni megmaradt olvasóiknak, hogy az egy, az Egyesült Államokban eljárás alá vont személy a kormányzati köröknek segített a Magyarországon elsikkasztott uniós pénzek külföldre juttatásában, hogy később a havala-rendszerben tisztára mosva, arab befektetésként érkezzenek vissza. Bizonyíték? Logikus történetvezetés? Minek, elvégre kampány van. És ha kampánylyukból kampányszél fúj, akkor a Magyar Nemzet egy jókora kampánylyuk.

PestiSracok facebook image

A mese tehát a következő: kiviszik az ellopott pénzt Bécsbe, átfolyatják a terrorcsatornákon, átváltják gyémántra, körbeutaztatják a világon, utána hazahozzák és a végén Magyarországon hoteleket vesznek belőle, mert itt a legjobb a turizmus a világon. Az FBI mindezt konspiratívan kiszivárogtatja Schlcht Csabának, elvégre angolul se kell tudni ahhoz, hogy valakit informáljon az FBI. Valószínűleg elmutogatták neki. Vagy egyre hangosabban elüvöltötték, mint átlagember a japán turistának, hogy merre van a Halászbástya. És mindezt végül azzal támasztják meg, hogy a több mint 300 millió lakossal rendelkező Egyesült Államokban a Magyar Nemzet újságírója összefutott a kulcsfigurának nevezett személlyel, aki az FBI tanúvédelmi programjának a vendégszeretetét élvezi, és ez a személy nem nyilatkozott. Hát... Perdöntő... Így hát ehhez a meséhez még annyi bizonyítékot sem csatoltak, mint Kósa Lajos 13 ezer milliárdos varázspénzéhez. Még egyszer: a több mint 300 milliós lélekszámú USA-ban az újságíró egyszer csak összefut az FBI tanúvédelmi programjában rejtegetett magyar bűnözővel, aki ugyan meg sem szólal, de MN úr érzékeny receptoraival kitapogatta a történetet, miközben észrevétlenül megérintette a fülét. Vagy valami ilyesmi…

A számokkal szokás szerint hadilábon áll a Magyar Nemzet és titokzatos szerzője, ugyanis uniós pénzekből ennyit ellopni alapvetően képtelenség, az elmúlt két ciklus teljes EU-költségvetése körülbelül 6-8 milliárd, ha annak a fele eltűnik, akkor hogyan magyarázzák a „csak az uniós forrásokból fejlődik az ország” toposzokat? Az meg különösen vicces, amikor megpróbálják leírni a gyakorlatot úgy, hogy az állami tulajdonban lévő bankokból készpénzben, 250 ezer eurós tételekben (nyolcvan millió Forint) veszi fel a titokzatos tanú a 3-4 milliárdot. Talán a túlzott lelkesedés az oka, de ezt nem gondolták végig, a 3-4 ezer milliárd euróra rugó „alkotmányos költség” ilyen formában történő visszacsorgatása mintegy 16 ezer sorban állást igényelt volna az elkövetőtől, ami talán még egy kitalált mesterbűnözőnek is kicsit megterhelő. A gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában címet parafrazálva csak annyit tudunk hozzátenni a történethez, hogy Simicska Lajos kezében a Magyar Nemzet láthatóan egy rakás szarrá vált.

Gifek: giphy.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.