Pesti Srácok

Az EU-ban élő nők átalagosan 29 évesen szülik első gyermeküket

Az EU-ban élő nők átalagosan 29 évesen szülik első gyermeküket

Az Európai Unióban élő nők átalagosan 29 évesen szülik első gyermeküket, közülük a legfiatalabb anyák Bulgáriában élnek, a legidősebbek Olaszországban. A magyar nők átlagosan nem sokkal 28. életévük betöltése előtt szülik első gyermeküket - közölte jelentésében az unió statisztikai hivatala szerdán.

Az Eurostat 2016-os adatokat összesítő felmérése szerint az Európai Unióban ötmilliót meghaladó számú gyermek született. Az uniós termékenységi ráta átlagosan 1,6 gyermek. A legalacsonyabb adatokat Spanyolországban és Olaszországban (1,34) regisztrálták, a legmagasabbakat (1,92) pedig Franciaországban. E tekintetben a magyar adat alig valamivel az uniós átlag alatt van.

Az adatok szerint a legfiatalabb korukban, átlagosan 26 évesen Bulgáriában szülték a nők első gyermeküket, majd Romániában (26,4), Lettországban (26,8), Szlovákiában (27) és Litvániában (27,3). Első gyermekük születésével a nők legtovább Olaszországban vártak, ahol átlagosan 31 évesen döntöttek a gyermekszülés mellett. A sorban Spanyolország következik, ahol a nők átlagosan 30,8, Luxemburgban 30,5, Görögországban 30,3, Írországban pedig 30,1 évesen szülték első gyermeküket a nők. A felsorolt országok sorrendje megegyezik az első gyermeküket 40 év felett vállaló nők sorrendjével is - közölte az uniós statisztikai hivatal. A kimutatás szerint húsz évesnél fiatalabb anyától a legtöbb elsőszülött gyermek Romániában (14,2 százalék), majd Bulgáriában (13,6 százalék) és Magyarországon (10,8 százalék) született. E tekintetben a legkevesebb 20 éves alatti anya első gyermekét Szlovéniában (1,6 százalék), Olaszországban (1,7 százalék) és Hollandiában (1,8 százalék) szülte.

A legtöbb európai anya - 81,9 százalékuk - egy, vagy két gyermeket vállalt, ezzel szemben 12,2 százalék volt a harmadik gyermeket szülők aránya és 5,9 százalékban vállaltak negyedik, vagy annál is több gyermeket 2016-ban. Négy, vagy annál több gyermeket Finnországban vállaltak a legtöbben, majd az Egyesül Királyságban, Szlovákiában, Romániában és Belgiumban. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 43231 gyermek jött világra elsőszülöttként. A vizsgált időszakban első gyermeküket szülő magyar nők átlagosan 27,8 évesek voltak. A nők 10,8 százaléka volt 20 évesnél fiatalabb, 48,1 százalékuk volt huszonéves, 38,7 százalékuk 30 és 39 közötti, és 2,4 százalékuk volt 40 évnél idősebb, amikor első gyermekét világra hozta.

PestiSracok facebook image

Az adatok szerint a vizsgált időszakban Magyarországon összesen 95361 gyermek született, akiknek 46,9 százaléka volt elsőszülött, 32,4 százalékuk másodikként jött világra, 13,4 százalékuk volt harmadik, és 7,3 százalék volt legalább a negyedik gyermek a családban.

Forrás: MTI; fotó:

beyoutifullife.nl
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?