Belső ellentét feszíti az LMP-t az ellenzéki összefogás miatt
Hódmezővásárhely után minden korábbinál jobban felerősödött a választói nyomás, hogy össze kell fogniuk az ellenzéki pártoknak. Ez még azokat az LMP-seket is megdöbbentette, akik eddig ragaszkodtak a párt „különutas” szerepéhez. Az LMP vezetése nemrég egységesen úgy döntött, hajlandó visszaléptetni jelöltjeit, de csak ha a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd is - írja a 444.hu.
Hosszú cikkben elemzi az LMP jelenlegi „állapotát” a 444.hu. A portál azt írja, az LMP legfontosabb ügydöntő testülete, az országos politikai tanács (OPT) nagy többséggel fogadta el szombaton azt határozatot, amely kinyitja az együttműködés lehetőségét a többi ellenzéki párt egyéni jelöltjei felé. A pártvezetés tehát átütött egy idáig átüthetetlennek látszó falat a tagságon belül.
A portál emlékeztet: az LMP kongresszusa először 2012-ben fogalmazta meg, hogy nem hajlandó együttműködni parlamenti formációkkal. Akkor ez pártszakadáshoz, Karácsony Gergely és a Párbeszéd Magyarország kiválásához vezetett, de 2014-ben így is sikerült megugrani az 5 százalékos küszöböt. Ez erősítette az LMP önálló identitását, a döntést egyszer azóta újra megerősítették. Most a nagyjából 45 fős OPT szombaton 95 százalékos többséggel felkérte a párt elnökséget, hogy hívjon össze rendkívüli kongresszust, ha
a 106 jelöltet állító ellenzéki pártok és pártszövetségek mindegyike megfelelő testületi döntéssel kinyilvánítja a megegyezési szándékát”.
Schiffer András, a párt egyik alapítója
Schiffer András örökké mumusa marad az új pártvezetésnek
A portál szerint az egységes döntés azért is meglepő, mert három hete választókerületi jelöltek csoportja levélben jelezte a pártvezetés felé elégedetlenségét. Februárban többen kifogásolták, hogy Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök úgy járják a sajtót és az ellenzéket, mintha mandátumuk lenne egy szövetségi politikát képviselni. Nagyjából 30 egyéni választókerületi jelölt írta alá a levelet, ami szerint
elkötelezett a kongresszusunk által (...) többször megerősített döntésünk végrehajtása mellett, és azért dolgozik, hogy az LMP mind a 106 körzetben saját jelölttel (...) vegyen részt az országgyűlési választásokon.”
A jelöltek a levélben kérték az elnökséget: csatlakozzanak a felhíváshoz, „mert egy szűk kisebbség folyamatosan megkérdőjelezi a döntés politikai legitimitását” továbbá „tájékoztassák a közvéleményt is az LMP legitim szövetségesi stratégiájáról és szüntessék meg a mind belül, mind kívül romboló, a visszaléptetések lebegtetésével gerjesztett bizonytalanságot”. A levél egyik körbeküldője Csárdi Antal volt, de többen Schiffer András egykori alapító-elnököt sejtették mögötte.
Hadházy vs. Schiffer
Hadházy Ákos az OPT-n félreérthetetlenül Schiffernek üzent, amikor arról beszélt, hogy aki arra játszik, hogy 2022-ben egy Fidesz által még jobban megrogyasztott országban könnyebben tud hatalmat szerezni, etikátlan küzdelmet folytat. Nem mindenki értett egyet az OPT-n felszólaló Hadházyval: volt - többek közt Barta János zuglói képviselői - aki kritizálta, amiért hátat fordított a párt „rendszerkritikus” identitásának. Párton belül közismert, hogy Hadházy Schiffert sejti a belső ellenzék mögött. Az már januárban kiderült, hogy ketten nincsenek beszélőviszonyban.
Az biztos, hogy a „schifferizmus”, leegyszerűsítve: a 2010 előtti pártok totális elutasítása máig népszerű irány a pártban, a hódmezővásárhelyi önkormányzati diadal viszont többek álláspontját megváltoztatta, de legalább is eltérítette. Szombaton így Hadházy, Szél Bernadett és az őket támogató Ungár Péter által képviselt irányvonal sima többséget kapott.
Hódmezővásárhely után nyomás alá kerültek a jelöltek
Még tapasztalt LMP-sek is megdöbbentek az elmúlt hetek tapasztalatain. Egy elnökségi tag szerint az ajánlások begyűjtése során olyan egyértelmű volt az elvárás az összefogás iránt, hogy többen azzal a feltétellel adták csak a nevüket, ha lesz koordináció.
Volt hogy azt éreztem, szabályosan meglincselnek, ha esélyt sem adnunk az együttműködésnek”
- mondta a pártvezetéssel egyébként kritikus politikus.
Csak a jobbikkal együtt
Az MSZP-ben és a többi ellenzéki pártnál most azért kritizálják az LMP-t, mert csak akkor hajlandó visszaléptetni kevésbé esélyes jelöltjeit, ha a Jobbik vezető testületei is kifejezik szándékukat a koordinációra. A vád szerint ez egy látványintézkedés a részükről, mert valójában nincs is realitása. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője azzal magyarázta a hivatalos álláspontot a 444-nek, hogy egy MSZP-Párbeszéddel kötött különalku egyenlő lenne annak beismerésével, hogy a párt néhány plusz mandátumért hajlandó feladni az elveit.
Az OPT-n bemutatott kutatási számok alapján a Jobbik nélkül sehogy nincs kormányváltás, így nincs értelme csak az MSZP-vel egyezkedni
- fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy viszont a kétharmad megakadályozható lehetne akár a szocialista különalkuval is, Kanász-Nagy azt mondta:
a kizárólag a szocialistákkal kötött megállapodás nem hozná meg a bizonytalanok hitét a kormányváltásban, viszont elbizonytalanítaná a törzsszavazóinkat, és megrendítené a szervezetet is.”
Végóra
Az LMP március 19-ig, azaz hétfőig vár állásfoglalást a Jobbik és az MSZP-Párbeszédtől. A szűkös határidő oka, hogy a pártnak kongresszusi határozatra van szüksége a stratégia módosításához, miközben „az összefogósdi téma helyett már kampányolnánk, ha lehetne végre”.
Miközben a nyilvánosságban üzengetnek egymásnak a pártok, a vezetők és a tárgyalódelegációk már hetek óta egyezkednek és puhatolóznak egymásnál. Az MSZP, úgy tudni, három dél-pesti körzetben (Burány Sándor - 9. OEVK., Kunhalmi Ágnes - 15. OEVK., Hiller István - 16. OEVK.), és összesen több mint 10 helyen kérte a zöld párt visszalépését, az LMP három prominensének (Hadházy - Tolna megye 1. OEVK., Szél - Pest megye 2. OEVK., Ungár - Budapest 4. OEVK.) favorizálásáért cserébe. Az LMP-ben komolytalannak találták az ajánlatot.
Egy ellenzéki párt tanácsadója is arról beszélt a 444-nek, hogy minden bizonnyal lesznek visszalépések más ellenzéki pártok javára, de nem formalizált megállapodások szerint, és nem kötelező jelleggel, hanem inkább „organikusan”. Az első ilyenek között lehetnek azok a körzetek, ahol az egyes pártok erős emberei indulnak. A titkolózás oka lehet, hogy az egyes pártok - különösen a Jobbik - nem merik felvállalni, ha asztalhoz ülnek a többiekkel, mert félnek a helyi szervezetek és törzsszavazók haragjától - írta a 444.hu.
Forrás: 444.hu; fotó: MTI
