Pesti Srácok

Egy hónap múlva lesz az országgyűlési választás

Egy hónap múlva lesz az országgyűlési választás

Egy hónap múlva, április 8-án lesz az országgyűlési képviselők választása, a voksolásra jogosult több mint nyolcmillió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 117 külképviseleten személyesen szavazhat. Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat.

Áder János köztársasági elnök január 11-én írta ki az országgyűlési képviselők választását április 8-ra. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgároknak azonban két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az április országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt egy hónappal közel 22 ezren tették meg. A választópolgárok 117 külképviseleten adhatják le voksukat.

PestiSracok facebook image

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 27 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.

A 106 egyéni választókerületben összesen több mint 1400 jelöltet vettek már nyilvántartásba, a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák bejelentésének határideje kedden járt le.Hacsak időközben valamelyik lista nem esik ki, április 8-án a választók egy 40 pártlistát tartalmazó szavazólapon dönthetnek arról, kire voksolnak.

Az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 357 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínűleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 8-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét, ez négy évvel ezelőtt 22.022 szavazatot jelentett.

Az országos listáról a 93 mandátumot a párt- és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületben keletkező, mandátumot nem eredményező töredékszavazatok alapján osztják szét. Azok a szavazatok minősülnek töredékszavazatnak, amelyeket az egyéni választókerületekben olyan jelöltre adtak le, aki nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben.

Töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

Az országos listáról nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

MTI, Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.