Pesti Srácok

Egy hónap múlva lesz az országgyűlési választás

Egy hónap múlva lesz az országgyűlési választás

Egy hónap múlva, április 8-án lesz az országgyűlési képviselők választása, a voksolásra jogosult több mint nyolcmillió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 117 külképviseleten személyesen szavazhat. Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat.

Áder János köztársasági elnök január 11-én írta ki az országgyűlési képviselők választását április 8-ra. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, a választópolgároknak azonban két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az április országgyűlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzőnél március 31-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás előtt egy hónappal közel 22 ezren tették meg. A választópolgárok 117 külképviseleten adhatják le voksukat.

PestiSracok facebook image

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 6-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. Eddig több mint 27 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.

A 106 egyéni választókerületben összesen több mint 1400 jelöltet vettek már nyilvántartásba, a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák bejelentésének határideje kedden járt le.Hacsak időközben valamelyik lista nem esik ki, április 8-án a választók egy 40 pártlistát tartalmazó szavazólapon dönthetnek arról, kire voksolnak.

Az országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár is, aki március 24-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 357 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínűleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyűlésben. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 8-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét, ez négy évvel ezelőtt 22.022 szavazatot jelentett.

Az országos listáról a 93 mandátumot a párt- és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületben keletkező, mandátumot nem eredményező töredékszavazatok alapján osztják szét. Azok a szavazatok minősülnek töredékszavazatnak, amelyeket az egyéni választókerületekben olyan jelöltre adtak le, aki nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben.

Töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

Az országos listáról nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 14-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 27-ig.

Az alkotmány szerint az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő harminc napon belüli időpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

MTI, Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.