Pesti Srácok

A konzervatív alapértékek mentén erősödhetnek a magyar–amerikai politikai kapcsolatok

A konzervatív alapértékek mentén erősödhetnek a magyar–amerikai politikai kapcsolatok

Új fejezet nyílhat a magyar-amerikai kapcsolatokban, hiszen a két ország nagyon sok kérdésben hasonlóan gondolkodik – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken az Országházban. A politikus a Budapestre látogató, és a miniszterelnök által is fogadott amerikai kongresszusi delegáció tagjaival egyeztetett.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt az amerikai delegáció látogatásának időszerűségét fejtegette, a Szent Korona visszatérésének a 40. évfordulóján. A képviselő szerint a korona visszajuttatásával a szuverenitás „egy kis szeletét kaptuk vissza”, és ez beleilleszkedett a rendszerváltozás folyamatába, ahogyan George Bush volt amerikai elnök 1989-es látogatása is.

Németh Zsolt hangsúlyozta: úgy tűnik, új fejezetet nyithatnak a magyar-amerikai kapcsolatokban ezekben a hónapokban. Az új amerikai adminisztráció a republikánus többségre támaszkodva „az élet és a politika számtalan pontján” nagyon hasonlóan gondolkodik, mint Magyarország – vélekedett. Kiemelte ezek közül a globális biztonság és a belső biztonság, a migráció, a „kerítésépítés” kérdését, valamint a két ország hasonlóan gondolkodik a társadalompolitikáról, a család, a keresztény értékek jelentőségéről. Remélhetőleg ez az új szakasz nagyon gazdag fejezete lesz a kétoldalú kapcsolatoknak, mert szükség lenne elmélyíteni a magas szintű politikai kapcsolatokat, hasonlóan a gazdasági és a biztonságpolitikai együttműködéshez – mondta.

A képviselő kitért rá: Magyarország fontos külpolitikai prioritása Közép-Európa építése, ezért volt lényeges Donald Trump amerikai elnök tavalyi varsói látogatása.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott, felidézve, hogy Trump az „Isten, haza, család és a szabadság” négy hagyományos érték talaján állás jelentőségér beszélt. Németh Zsolt azt mondta, Közép-Európa építése nemcsak a mi érdekünk, hanem mindazoké, akik látják a lehetőséget ebben a térségben, és az Egyesült Államok mindenféleképpen ilyen.

A megbeszélés (fotó: MS / Árvai Károly)

Csak idő kérdése az Orbán–Trump találkozó

A megbeszélésen Ukrajna is téma volt, Magyarország Ukrajna jövőjét Közép-Európában képzeli el, messzemenőkig támogatja Ukrajna területi szuverenitását és integritását, de szeretné, ha az ország „egy demokratikus jogállamot építene”, amelyben az emberi és kisebbségi jogok biztosítottak, és a kárpátaljai magyarok megőrizhetik a saját iskolarendszerüket – jelentette ki.

Dennis Ross floridai republikánus képviselő elmondása szerint, országa szívesen segít Magyarországnak az energiaellátás diverzifikálásában. A magyar gazdaság nagyon jól teljesít, sokat elért közép-európai, illetve visegrádi partnereivel az elmúlt időben, és ez jó lehetőséget teremt az amerikai gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésére – mutatott rá. Az amerikai politikus megerősítette, hogy a két ország valóban hasonló értékeket követ, fontosnak tartják a hagyományos és családi értékeket, a gazdasági teljesítményt és a határvédelmet. Úgy vélte, delegációja budapesti látogatása jelentősen hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok megerősítéséhez.

Kérdésre Dennis Ross elmondta, igyekeznek tető alá hozni Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump találkozóját, ez „idő kérdése”. Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, hogy megbeszélésein téma az orosz befolyás, a kiberbiztonság kérdése is.

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.