Lázár: ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással
Európában 1848-hoz hasonlóan ma is egy birodalmi és a nemzeti eszmerendszer küzd egymással, és az április 8-i választás tétje az, hogy Magyarország bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé válik-e - hangoztatta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Az április 8-i választások tétje és 1848 márciusának idusa között párhuzamot vonva a miniszter azt mondta: most is a fő kérdés a nemzeti függetlenség.
A birodalom meg akarja mondani nekünk, hogy hogyan éljünk, kivel osszuk meg a településeinket, a szülőföldünket, a hazánkat. A nemzet azonban úgy tartja: semmit a magyarokról a magyarok nélkül, semmit az európai népekről és nemzetekről az ő döntésük nélkül. Mi a nemzetállamok, a területi autonómiák, szuverén nemzetek és népek Európájában hiszünk
- szögezte le a Fidesz politikusa. Lázár János a székelyföldi város főterén összesereglett ünneplő tömeg előtt rámutatott: a Fidesz-KDNP számára előbbre való a székelyföldi autonómia ügye, mint az idegen vallású és idegen szokású gazdasági bevándorlók anyagi támogatása, ami a baloldali és liberális ellenzéket foglalkoztatja. Kifejtette: a kormánypártok folytatni akarják nyolc éve megkezdett nemzeterősítő politikájukat, amelynek nyomán egymillió új magyar állampolgárral lett erősebb a nemzet, és megtízszereződött - a 2009-ben juttatott 9 milliárd forintról csaknem 100 milliárdra nőtt - a nemzetpolitikára fordított összeg.
Az elért eredmények azt mutatják meg igazán, mennyi tervünk kerülne veszélybe a jövőben, ha az április 8-i választásokból a nemzetei önrendelkezés megcsonkítását támogató politika kerülne ki győztesen
- figyelmeztetett a miniszter. Hozzátette: az oktatás, hitélet, az egyház támogatása után a következő ciklusban már a gazdaságfejlesztésre szeretnének összpontosítani az elszakított területeken, mert „minden autonómia a gazdasági önállósággal kezdődik”. Lázár János rámutatott: a magyarok olyanok Európának, mint a székelyek a magyarságnak: védik határainkat, elválasztanak, de össze is kötnek kultúrákat.
Magyarország kész vállalni a centrális, közvetítő szerepet, amelyre földrajzi fekvése is alkalmassá teszi. (...) Magyarországnak Kelet-Közép-Európa főterévé kell válnia, románok, szerbek, ukránok, és a többi itt élő nép agorájává, találkozási ponttá, a közös érdekérvényesítés centrumává
- jelentette ki. Úgy vélekedett: ha a térség népei egymással harcolnak, akkor Európa nagyhatalmai megosztják őket és uralkodni fognak felettük, ha viszont együttműködnek akkor az ellensúlya, egyenrangú tárgyalópartnere tudnak lenni az úgynevezett Nagy-Európának is.
Április 8-án dől majd el, hogy Magyarország - centrális helyzetével és szerepével - bevándorlóországgá, vagy a nemzetállami függetlenség megőrzőjévé, mások számára is követhető és követendő példává válik-e
- vonta le a következtetést a miniszter. „Ha (a választásokon) a nemzeti függetlenség voksai kerülnek többségbe, akkor Magyarország megmaradhat magyarnak, a Székelyföld megmaradhat székelynek, Európa megmaradhat európainak: ez a tét” - jelentette ki Lázár János. A miniszter végezetül Kossuth Lajos intelmére figyelmeztetett, aki szerint az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs föltámadás.
Ne legyünk öngyilkosok április 8-án, ezt üzeni nekünk 1848 márciusának idusa
- zárta a - háromszéki ünneplők hosszú tapsát és éljenzését kiváltó - beszédét a magyar kormány képviselője.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere egyebek mellett arról beszélt: a székelyek is aggodalommal figyelik az Európa nyugati részén zajló népességcserét.
Mi itt Háromszéken teljes mértékben támogatjuk azt, hogy Magyarország jövőjéről a magyarok döntsenek, mert mi már megtapasztaltuk a betelepítési kvóták eredményét
- mondta a polgármester, az etnikai arányokat megváltoztató erdélyi betelepítésekre utalva. Antal Árpád beszédében a magyarság évezredes kárpát-medencei jelenlétének, a vallásszabadság 450. és az 1848-as forradalom 170. évfordulójának, a Székelyföld Románia részeként eltelt száz évének következtetéseit summázta.
Az elmúlt száz év során a román adminisztráció bebizonyította, hogy nem képes vezetni Erdélyt. Nem a Kárpátokon-túli régiók emelkedtek Erdély szintjére, hanem Erdélyt züllesztették le a Balkán szintjére és sajnos ennek Székelyföld is áldozata, mert fejlődését a mai mapig bojkottálják
- mondta Antal Árpád. A székelyeknek joguk van szabadon élni, ami a 21. században az autonómiával valósítható meg, ami nem a Romániától való elszakadást jelenti - hangoztatta Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Forrás: MTI; fotó: MTI
