Már az EP nőjogi bizottsága is Magyarországon csámcsog

A téma azért szerepelt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a FEMM is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A Maria Noichl szociáldemokrata jelentéstevő által előterjesztett dokumentumban "sajnálatosnak" nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve rámutattak, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.

Emlékeztettek rá, hogy Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén. Mint írták, a külföldről támogatott civil szervezetekről elfogadott jogszabály "aggasztó" hatással van számos létfontosságú nőjogi szervezet jövőbeli működésére, továbbá elítélték "az oktatás és kutatás szabadságával, és különösen a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat". A tervezetben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, leszögezték, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, valamint ezzel összefüggésben elítélték "a roma nőkkel szemben alkalmazott rossz bánásmódot és megkülönböztetést, például az egészségügy területén".

Végezetül felszólították a magyar kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására. Anna Zaborska néppárti képviselő elmondta, módosító indítványokat fognak benyújtani, hogy kiegyensúlyozottabb szöveget fogadhassanak el, mert a cél nem az ország elítélése, hanem a megsegítése. Hozzátette, nem ítélhető el, ha egy tagállam átláthatóvá kívánja tenni az esetlegesen lobbitevékenységet végző szervezeteket, a kérdés csak ennek a módja. Jadwiga Wisniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa kijelentette, hogy ő nem támogatja a vélemény kidolgozását, szerinte ugyanis erre nincs mandátuma az EU-nak. Kiemelte: csak a szerződéses keretek között lehet cselekedni, tiszteletben tartva egy adott társadalom értékeit. Hozzátette, az EU-nak is érdeke, hogy mindössze szükség esetén, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve avatkozzon be, mivel a beavatkozás nyugtalanságot szül. Aláhúzta, a nők magyarországi helyzete nem ad okot aggodalomra más tagállamokhoz képest, ahol súlyosabb problémák mutatkoznak. Vannak kérdések, amiken dolgoznia kell még az országnak, de a magyar szociális politika például nagyon kedvező - mondta.

A liberális Angelika Mlinar ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "botrányos a helyzet, Magyarország egész egyszerűen nem ismeri el az EU szabályait". A képviselők április 11-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez, amelyről a FEMM másnap fog szavazni. A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

MTI; Vezető kép: Háttér Társaság