Pesti Srácok

Meghalt Oskar Gröning, Auschwitz utolsó lágerőre

Meghalt Oskar Gröning, Auschwitz utolsó lágerőre

Meghalt Auschwitz utolsó lágerőre, Oskar Gröning – jelentette be a Norddeutscher Rundfunk (NDR) német regionális közszolgálati médiatársaság. Bűnsegédként elkövetett népirtás miatt ítélték 4 év börtönre a most egy kórházban, 96 esztendősen elhunyt férfit. Az ítélet szerint magyar zsidók százezreinek megölésében működött közre azzal, hogy a haláltáborban az odahurcolt emberektől elvett külföldi pénzeket kezelte, illetve gondoskodott arról, hogy az elszállításkor minden zökkenőmentesen menjen.

Gröning azt elismerte, hogy hallomásból első pillanatoktól kezdve tudta, mi folyik Auschwitzban, majd később maga is látta, hogy SS-katonák csecsemőket vernek vagy földre fektetett betegeket lőnek agyon. De állította, hogy tevékenyen nem működött közre a népirtásban. Gröning 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció idején teljesített szolgálatot a táborban. Önkéntesen csatlakozott az SS-hez, és a haláltábor vasútállomásának peronján az volt a feladata, hogy őrizze az Auschwitzba deportált emberek csomagjait, hogy ne az áldozatok szeme előtt kutassák át a holmijaikat. Oskar Gröning ellen 1977-ben is folytattak nyomozást, de az eljárást vádemelés nélkül lezárták. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség más lágerőrökkel is foglalkozott, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibori koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban.

Forrás: Blikk, fotó: BBC

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!