Szijjártó Péter az ENSZ-ben: mi döntjük el, kit engedünk be Magyarországra
A magyar kormány a migrációt rossz és veszélyes folyamatnak tartja, soha nem fog azokkal egyetérteni, akik jónak mondják, szervezik és ösztönzik - hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában Magyarországnak a migrációról szóló kormányjelentését védve, kérdésekre reagálva.
A miniszter kérte a bizottságot, hogy továbbra is figyeljenek Közép-Kelet-Európára, mivel szerinte a térség jó megoldási válaszokat ad a józan ész alapján az Európai Unió problémáira. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy 2010-ben a gazdasági válsághelyzet miatt kellett gyorsan és sok törvényt, jogszabályt alkotni, 2014-ben pedig magyar nép újra bizalmat szavazott, méghozzá ismét kétharmados parlamenti többséget biztosítva ugyanannak a kormánynak.
Magyarország legsúlyosabb vitája a nemzetközi színtéren a migráció - folytatta. Ismét kérte annak megértését, hogy a magyar kormány a migrációt rossz és veszélyes folyamatnak tartja, azokkal, akik szervezni és ösztönözni akarják, soha nem fog egyetérteni, ez feloldhatatlan ellentmondás - szögezte le. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi vitákban akadnak olyanok, akik jobban aggódnak a törvénytelen határsértőkért, mint a tranzit- és célországok polgárainak biztonságáért.
A harc lényege, hogy a migrációt elismerjük-e alapvető emberi jognak. Mi ezt elutasítjuk, a migráció nem alapvető emberi jog, senkinek sincs joga hozzá, hogy reggel felkel, rábök a térképre, hogy hova akar áttelepülni, aztán megindul és árkon bokron át odamegy. Ez ellentétes mindenfajta nemzetközi szabályozással és nem alapjog. A biztonságos élethez való jog viszont valóban alapjog. Minden embernek a saját országában kell ezt biztosítani, ha pedig ez nem megy, akkor az első országban kell, ahol már biztonság van"
- hangoztatta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, hogy a migráció ösztönzése életveszélyes azokra nézve, akik elindulnak, és emlékeztetett arra, hogy hányan fulladtak tengerbe, holott jobb élet reményében vágtak neki az útnak.
A segítséget oda kell adni, ahol a baj van, nem pedig a bajt odahozni, ahol nincs baj"
- mondta. Kitért arra, hogy a magyar kormány a határvédelem képességét a szuverenitás legfontosabb elemének tartja. Az az ország, amely nem tudja megvédeni a határait, nem ország többé. Magyarország ráadásul tagja a schengeni övezetnek, ami kötelességgel jár: a schengeni jogszabályokat nemzeti jogszabályként kell alkalmazni, ezek pedig előírják, hogy az övezet külső határát csakis a kijelölt határátkelőhelyeken a kellő dokumentumokkal és "nyitvatartási időben" lehet átlépni."Mi ehhez ragaszkodunk, ahogy ahhoz is, hogy mi dönthessük el, kit engedünk be Magyarországra, és kit nem"- hangsúlyozta.
Ahogy előző nap, ismét emlékeztetett arra, hogy 2014-ben 400 ezer illegális bevándorló vonult át Magyarországon, és nem voltak hajlandóak a jogszabályok által előirt táborokba, ellátóhelyekre bevonulni, ami elfogadhatatlan.
Megszállták az egyik legnagyobb pályaudvart, gyalog vonultak az ország legfontosabb autópályáján. Mindezt emberi jogokkal magyarázni, igazolni nem lehet, ahogy azt sem, hogy valaki két biztonságos ország között határsértést követ el"
- folytatta, hozzátéve, hogy Magyarország déli határánál továbbra is állandóak a betörési kísérletek, és aki erőszakkal akar belépni, azt nem engedjük be. A miniszter felidézte, hogy 2015-ben, amikor migránsok a magyar határt ostromolták és az azt védő rendőröket kövekkel dobálták, a rendőrség csakis többszöri figyelmeztetés után és csak órákkal később vetett be könnygázt. Az NGO-kat illetően Szijjártó Péter kitért arra, hogy Magyarországon 61 600 a regisztrált civil szervezetek száma. Mint mondta, legitim elvárás, hogy a közvéleményt befolyásolni kívánó szervezetek tegyék világossá finanszírozásuk átláthatóvá, nyilvánossá tételével, kinek az érdekét képviselik, kitől kapnak forrást külföldről.
A miniszter végezetül a CEU (Közép-európai Egyetem) ügyéről szólva hangsúlyozta, hogy Magyarországon minden felsőoktatási intézményre egyformán vonatkoznak a törvények, nincs speciális elvárás senkivel szemben. Húsz külföldi egyetem működik az országban, de csak egy panaszkodik, az, amely jogtalan előnyöket élvezett. A mostani törvény szerint minden egyetem csak olyan ország diplomáját adhatja ki, amely országban oktatási tevékenységet folytat - tette hozzá.
Világossá tettük a CEU számára, hogy ha majd oktat az Egyesült Államokban, akkor a diplomakiadási akadály elhárul. Semmilyen teljesíthetetlen feltétel nincs a CEU számára. Ha Maryland állammal sikerült aláírni megállapodást hasonló egyetemi ügyben, akkor New York állammal miért ne sikerülhetne"
- vetette fel Szijjártó Péter.
MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
