Pesti Srácok

Akarunk titeket, szükségünk van rátok – üzente a német külügyminiszter Kelet-Európának

Akarunk titeket, szükségünk van rátok – üzente a német külügyminiszter Kelet-Európának

Döntő jelentőségű, hogy sikerül-e „kelet-európai szomszédainkat bent tartani az EU-ban – nyilatkozta Heiko Maas német külügyminiszter, hozzátéve, nem szabad azt a látszatot keltenie az EU-nak, hogy Európa „kétosztályos”. Mint a lapinterjúban a kelet-európai tagállamokkal kapcsolatban fogalmazott, „világossá kell tenni, hogy akarunk titeket, szükségünk van rátok”.

Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter a Der Spiegel című hírmagazin hétvégi számában megjelent interjúban kiemelte, döntő jelentőségű, hogy sikerül-e „kelet-európai szomszédainkat bent tartani az EU-ban", ezért nem szabad azt a látszatot kelteni, mintha „kétosztályos Európa" lenne, amelyben egyesek lemaradnak és nincs semmi szerepük, „különben ezekben az országokban az Európa-ellenes hangokat segítjük, és egyre fogékonyabbá tesszük őket a megosztási kísérletekre". Hozzátette,

Kiemelte,

PestiSracok facebook image

Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezt fenyegetésnek szánja-e. Mint mondta, egyértelművé kell tenni, hogy nem történhetnek meg olyan „dolgok, amelyek alapvetően ellentétesek az európai értékekkel".

Az EU nem tűnik cselekvőképesnek

A Frankfurter Allegemeine Sonntagszeitung (FAS) című konzervatív vasárnapi lapban közölt interjúban Olaf Scholz, német szociáldemokrata alkancellár, pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy elődje, Martin Schulz után ő is fel akarja-e építeni az európai egyesült államokat, kifejtette, hogy azoknak a pártján áll, akik szerint a konkrét problémák megoldásával kell foglalkozni. Megjegyezte, hogy a sokhelyütt tapasztalható „Európa-szkepszis" talán nem annak tulajdonítható, hogy az EU-t túlságosan hatalmasnak tartják, hanem inkább annak, hogy „nem tűnik cselekvőképesnek ott, ahol cselekednie kellene". Ezt a „tehetetlenséget éltük meg a migráció kérdésében 2015-ben", és az euróövezeti pénzügyi válságban is sokáig tartott a helyes válaszok megtalálása. Ezen változtatni kell, hogy „mindenki azonnal felismerhesse, miért releváns Európa az ő életében is", függetlenül attól, hogy egy nyugatnémet nagyvárosról vagy egy dél-németországi faluról van szó. „Természetesen, ott is" - mondta arra a kérdésre, vajon ezt kell-e elérni Magyarországon is, ahol a FAS szerint az „Európa-szkeptikus" Orbán Viktor nagy választási győzelmet aratott. Hozzátette, hogy „egy működőképes Európához szoros együttműködésre van szükség a kelet-európai tagállamokkal", gondoskodni kell arról, hogy ezek a „fiatal demokráciák" jól megtalálják a helyüket a közösségben.

-mondta az SPD megbízott elnöke.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.