Alapjogokért Központ: az Unió olyan dolgokat szabályozna, amelyekben nincs hatásköre
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban európai uniós intézmények és Magyarország között, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.
Szánthó Miklóst arról kérdezték az M1 tévécsatorna csütörtöki műsorában, hogy az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentésnek a nap folyamán Brüsszelben bemutatott tervezetében az áll: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dokumentumot minősített hazugságok gyűjteményének nevezte. Szánthó Miklós szerint az egész eljárás arról tanúskodik, hogy a gombhoz varrják a kabátot. A szakember azt mondta: megvan a cél, amelyet el akarnak érni, a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása, ehhez hoznak különféle bizonyítéknak nevezett jogi félreértéseket, publicisztikai fordulatokat, téves állításokat, és ezeket gyűjtik össze egy dokumentummá.
Szánthó Miklós szerint párhuzamos monológok mennek egymás mellett a magyar jogállamiság témájában, mert valójában nem jogi kérdésekről van szó. Hozzátette: a LIBE-jelentéstervezetben megfogalmazott állítások politikaiak, ezért a tervezet is – bármennyire igyekeznek szakmainak, objektívnak beállítani – politikai célokat szolgál. Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy folytatta: azért van szükség erre az álcázásra, mert világnézetek harcáról, szuverenitás-kérdésről van szó. Nem jogállamiság-vita van Magyarországgal kapcsolatban, hanem arról vitáznak, hogy beleszólhat-e az unió, az EP olyan területek nemzetállami szabályozásába, amelyek nem az unió hatáskörébe tartoznak – jelentette ki Szánthó Miklós, aki példaként azt említette: nem tudja, hogy kerül a CEU ügye az EU asztalára, mert a felsőoktatási törvény módosítása harmadik országbeli, unión kívüli felsőoktatási intézményekre vonatkozik.
Forrás: MTI. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
