Pesti Srácok

Az Európa Tanács megsimizte Romániát, mert jól bánik kisebbségeivel

Az Európa Tanács megsimizte Romániát, mert jól bánik kisebbségeivel

Az Európa Tanács jelentést tett közzé csütörtökön, amelyben elismerte, Románia a területén élő legtöbb kisebbség számára messzemenően biztosítja anyanyelvük használatát a kulturális tevékenységek esetében, mindazonáltal arra szólított fel, hogy a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát szélesíteni kellene a bírósági és a gazdasági életben. A jelentés szerint Romániában hosszú múltra visszatekintő hagyománya van a kisebbségi nyelvek használata előmozdításának.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága arra szólította fel Romániát, fontolja meg újra a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának küszöbértékét a közigazgatásban is. Jelenleg ugyanis a kisebbségi nyelveket csak olyan települések közhivatalaiban lehet hivatalosan használni, ahol a kisebbséghez tartozó népesség aránya a lakosság több mint 20 százalékát teszi ki. Ez a küszöb a helyi szinten folytatott ügyek és ügyintézések egyharmada esetében teszi lehetővé a kisebbségi nyelvek használatát - mondták.

A jelentés szerint Romániában hosszú múltra visszatekintő hagyománya van a kisebbségi nyelvek használata előmozdításának. Pozitív példák között sorolták a több kisebbségi nyelven folyó oktatás és a magántulajdonú rádiók és televíziók magyar nyelvű adásainak támogatását, a középiskolai és egyetemi képzésben részt vevő roma hallgatók oktatási lehetőségeinek elmúlt időszakban történt bővítését, valamint a nemzeti kisebbségek részvételének biztosítását a politikai döntéshozatal folyamataiban. A jelentés kiemelte, hogy általánosságban a román oktatási rendszer több kisebbségi nyelv használatának magas szintű támogatását garantálja. Véleményük szerint ugyanakkor biztosítani kell az oktatáshoz szükséges számú tanár képzését bolgár, cseh, horvát, német, magyar, román, orosz, szerb, szlovák, török és ukrán nyelven. Képviselőikkel együttműködve átfogó oktatási modellt kell kidolgozni a török és a tatár kisebbségek számára, emellett tovább kell szélesíteni a romák oktatási lehetőségeit, figyelembe véve az érintett kisebbség igényeit és kívánságait - tették hozzá.

Az Európa Tanács sajnálatát fejezte ki, hogy az illetékes román hatóságok adatközlésének késedelme és a naprakész információk hiánya akadályozta a romániai kisebbségi nyelvek jelenlegi helyzetének pontos értékelését.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; fotó: szekelyfold.ma; a kép illusztráció

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.