Pesti Srácok

Az európaiak többsége szerint hosszú távú feladat a bevándorlók integrációja

Az európaiak többsége szerint hosszú távú feladat a bevándorlók integrációja

Az Európai Bizottság pénteken közzétett átfogó felmérése szerint az európaiak 69 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlással kapcsolatos integrációs intézkedések hosszú távra jelentenek feladatot Európa számára. A magyar válaszadók jelentős része azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a bevándorlás problémát jelent az ország számára - derült ki az uniós bizottság felméréséből.

A 28 uniós tagországban végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy melyek azok a fő befolyásoló tényezők, amik meghatározzák és megkönnyítik a bevándorlók beilleszkedését. Ezek között említették az adott országba érkezéskor biztosított nyelvtanfolyamokat, kötelező integrációs programokat, valamint azokat az intézkedéseket, melyek a munkaerőpiacra történő bejutásukat segíthetik elő.

A felmérés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte: a válaszadók 45 százaléka gondolja úgy, hogy a migrációs problémát objektív módon mutatja be a média, 37 százalékuk szerint túl negatívan, míg 8 százalék gondolta úgy, hogy túl pozitív a migráció bemutatása.

A magyar válaszadók jelentős része szerint a bevándorlás, illetve a bevándorlók beilleszkedése problémák elé állítja az országot. A magyar válaszadók 53 százaléka szerint sikertelen a bevándorlók integrációja. Ugyancsak 53 százalékuk nem értett egyet azzal, hogy a bevándorlók segítenének betölteni az üresen maradó munkahelyeket. A megkérdezettek 64 százalékuk gondolta úgy, hogy a bevándorlók nem gazdagítják a nemzeti kulturális életet, 74 százalékuk szerint terhet jelentenek a jólétre, 65 százalékuk szerint bűnözési kockázatot jelentenek.

PestiSracok facebook image

Az uniós válaszadók 88 százaléka szerint a beilleszkedés szempontjából fontos a befogadó ország nyelvének ismerete. 87 százalékuk szerint fontos, hogy adózással is hozzájáruljanak a befogadó ország gyarapodásához, 86 százalékuk tartotta fontosnak, hogy elfogadják a befogadó ország életformáját, értékeit és magatartási normáit. A magyar válaszadók szerint a bevándorlók integrációját nyelvi és szakképzések, speciális integrációs programok és diszkrimináció ellenes intézkedések segíthetik.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 37 millió Európán kívül született bevándorló él az Európai Unióban. Számuk a teljes népesség 7 százalékát teszi ki.

Forrás: MTI; Vezető kép: bumm.sk

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.