Pesti Srácok

Az európaiak többsége szerint hosszú távú feladat a bevándorlók integrációja

Az európaiak többsége szerint hosszú távú feladat a bevándorlók integrációja

Az Európai Bizottság pénteken közzétett átfogó felmérése szerint az európaiak 69 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlással kapcsolatos integrációs intézkedések hosszú távra jelentenek feladatot Európa számára. A magyar válaszadók jelentős része azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a bevándorlás problémát jelent az ország számára - derült ki az uniós bizottság felméréséből.

A 28 uniós tagországban végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók többsége egyetértett abban, hogy melyek azok a fő befolyásoló tényezők, amik meghatározzák és megkönnyítik a bevándorlók beilleszkedését. Ezek között említették az adott országba érkezéskor biztosított nyelvtanfolyamokat, kötelező integrációs programokat, valamint azokat az intézkedéseket, melyek a munkaerőpiacra történő bejutásukat segíthetik elő.

A felmérés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte: a válaszadók 45 százaléka gondolja úgy, hogy a migrációs problémát objektív módon mutatja be a média, 37 százalékuk szerint túl negatívan, míg 8 százalék gondolta úgy, hogy túl pozitív a migráció bemutatása.

A magyar válaszadók jelentős része szerint a bevándorlás, illetve a bevándorlók beilleszkedése problémák elé állítja az országot. A magyar válaszadók 53 százaléka szerint sikertelen a bevándorlók integrációja. Ugyancsak 53 százalékuk nem értett egyet azzal, hogy a bevándorlók segítenének betölteni az üresen maradó munkahelyeket. A megkérdezettek 64 százalékuk gondolta úgy, hogy a bevándorlók nem gazdagítják a nemzeti kulturális életet, 74 százalékuk szerint terhet jelentenek a jólétre, 65 százalékuk szerint bűnözési kockázatot jelentenek.

PestiSracok facebook image

Az uniós válaszadók 88 százaléka szerint a beilleszkedés szempontjából fontos a befogadó ország nyelvének ismerete. 87 százalékuk szerint fontos, hogy adózással is hozzájáruljanak a befogadó ország gyarapodásához, 86 százalékuk tartotta fontosnak, hogy elfogadják a befogadó ország életformáját, értékeit és magatartási normáit. A magyar válaszadók szerint a bevándorlók integrációját nyelvi és szakképzések, speciális integrációs programok és diszkrimináció ellenes intézkedések segíthetik.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 37 millió Európán kívül született bevándorló él az Európai Unióban. Számuk a teljes népesség 7 százalékát teszi ki.

Forrás: MTI; Vezető kép: bumm.sk

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.