Bírálják a magyarországi helyzetet az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának véleményében

Az elfogadott szövegben kiemelték: "a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására", ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az ország vonatkozásában, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam. Aláhúzták: 2016-ban Magyarországgal szemben kellett alkalmazni a legmagasabb összegű pénzügyi korrekciót, összesen 211 millió euró értékben.

Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait, "aggodalommal jegyezve meg", hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban. A 13:2 arányban jóváhagyott dokumentumban a képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy "a kormányzati hatékonyság Magyarországon 1996 óta csökkent, és az ország az egyik legkevésbé hatékony kormányzatú tagállam az EU-ban", illetve megjegyezték, hogy "az alacsony színvonalú kormányzás akadályozza a gazdasági fejlődést és csökkenti az állami beruházások hatását".

Ennek kapcsán rámutattak: a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2004 és 2016 között 16,1 százalékkal nőtt, ez csak kis mértékben haladja meg az uniós átlagot, és jelentősen alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország növekedési rátája. Végezetül felkérték az Európai Bizottságot, hogy az eddig kimaradó tagállamokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, valamint kiemelték, hogy az "élénk civil társadalom létfontosságú szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában".

A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az "atomfegyverként" is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

MTI; Vezető kép: EUobserver