Pesti Srácok

Elvesztette első cenzúraperét a Facebook

Elvesztette első cenzúraperét a Facebook

Precedensértékű pert nyert első fokon B. Gábor a Facebookkal szemben. A berlini tartományi bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy ismét jelenítse meg a felhasználó törölt hozzászólását, és tegye újra elérhetővé a blokkolt fiókját. Az ítélet nem jogerős, de van végre egy kézzelfogható eszköz a cenzúrának áldozatul eső felhasználók kezében.

A Facebook jó szorosra csavarta az utóbbi időben a cenzúrát, a konzervatív tartalmak eltávolítását, valamint felhasználók blokkolását az önkényesen gyűlöletbeszédnek minősített bejegyzések miatt. Számos jobboldali médiumot és véleményformáló személyt érintenek a tiltások, de Lázár János, sőt Orbán Viktor Facebook-oldaláról is távolítottak már el videót. Az indok rendszerint tömör: a felhasználó megsértette a cég közösségi alapelveit. A több mint kétmilliárd Facebook-felhasználó hozzászólásait első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok pásztázzák, amit a Mark Zuckerberg által is elismerten, elsöprő többségben baloldali moderátorok bírálata követ. A cenzúra felerősödésére rásegített a német közösségi média szabályozására született, sokak által bírált törvény, a NetzDG is, amely arra kötelezi az internetes portálokat, hogy a jogsértőnek minősülő hozzászólásokat 24 órán belül töröljék. Azt, hogy mi a jogsértő és mi nem az, maga a portál dönti el.

Ebből lett elege B. Gábornak, akinek a véleményét jogsértőnek ítélte a Facebook, ezért a hozzászólását törölte, illetve 30 napra letiltotta a felhasználói fiókját is. B. Gábor bírósághoz fordult, és első fokon pert nyert az óriáscéggel szemben. Most először fordult elő, hogy egy német bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy egy felhasználó korábban sértőnek minősített, ezért törölt hozzászólását újra jelenítse meg, valamint tegye ismét elérhetővé a felhasználó letiltott profilját. A precedensértékű pert egy hamburgi ügyvédi iroda, a versenyjog terén sztárnak számító Steinhöfel Ügyvédek nyerte meg a Facebookkal szemben a berlini tartományi bíróságon.

A felhasználókra is vonatkozik a szólásszabadság

PestiSracok facebook image

Az ügy előzménye, hogy a Basler Zeitung 2018. január 8-án megosztotta egyik cikkét a saját Facebook-oldalán, idézve a magyar miniszterelnököt:

B. Gábor ehhez a cikkhez azt a véleményét fűzte, hogy

Nem sokkal később a Basler Zeitung bejegyzése alatt ez a hozzászólás kapta a legtöbb kedvelést, de a Facebook úgy ítélte meg, hogy a komment jogsértő, ezért jött a már említett törlés, illetve B. Gábor fiókjának felfüggesztése. Az ügyvéd, Joachim Steinhöfel azzal érvelt, hogy akár osztja valaki a hozzászóló álláspontját, akár nem, mindenképp megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A berlini tartományi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Facebooknak 250 ezer eurós közigazgatási bírság terhe mellett megtiltják, hogy a hozzászólást törölje, illetve B. Gábor felhasználói fiókját zárolja. Az elsőfokú ítéleteket általában nem indokolják meg, ám most a bíróság kimondta, hogy a felhasználóknak nem kell eltűrniük, hogy jogszerű tartalmakat töröljenek a közösségi médiából, a konkrét esetben a törölt tartalom jogszerű és megengedett volt.

Az állandó tiltásveszéllyel a Facebook rákényszeríti a felhasználókat az öncenzúrára (kép: huffingtonpost.co.uk)

A bíróságot is felülbírálja a Facebook

A Facebook az elsőfokú ítéletet követően a felhasználói fiókot újra elérhetővé tette, de a hozzászólást nem. A cég ügyvédei azt közölték, hogy ismételt ellen­őrzés után arra az eredményre jutottak, a közösségi alapelvek alkalmazása korrekt volt, és a tartalom továbbra sem jeleníthető meg. Az ítéletet a Steinhöfel Ügyvédek irodája 2018. április 6-án kapta kézhez, a Facebooknak bírósági végrehajtó kézbesíti. Mivel az ítélet nem jogerős, a cég fellebbezhet.

– nyilatkozta a német Presseportalnak Joachim Steinhöfel ügyvéd. Szerinte az ítélet a sajtószabadság fontos szakaszgyőzelme.

A cenzúratörvény evolúciója

Az ügyvéd ezzel megerősítést kapott az előző kormánykoalíció által elfogadott, 2018 januárjától hatályos közösségimédiatörvény (NetzDG) kritikája kapcsán is, amelyet alkotmányellenesnek, működésképtelennek tart, ráadásul – mint mondta – felgyorsítja az önkényes letiltásokat és törléseket. Steinhöfel felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetben még az szerepelt, hogy

csakhogy a törvény előterjesztője, Heiko Maas nem tartotta szükségesnek ezt az alapelvet. A mostani ítélet alapjaiban kérdőjelezte meg az egyre inkább elharapódzó, egyoldalú cenzúrát. A felhasználók bírósághoz is fordulhatnak, ha a bejegyzésük miatt letiltaná őket a Facebook. Érdemes kép­ernyőfotót készíteni, majd elmenteni, hogy a hozzászólás pontos szövege egy esetleges per során dokumentálható legyen.

Demokrata

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.