Pesti Srácok

Elvesztette első cenzúraperét a Facebook

Elvesztette első cenzúraperét a Facebook

Precedensértékű pert nyert első fokon B. Gábor a Facebookkal szemben. A berlini tartományi bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy ismét jelenítse meg a felhasználó törölt hozzászólását, és tegye újra elérhetővé a blokkolt fiókját. Az ítélet nem jogerős, de van végre egy kézzelfogható eszköz a cenzúrának áldozatul eső felhasználók kezében.

A Facebook jó szorosra csavarta az utóbbi időben a cenzúrát, a konzervatív tartalmak eltávolítását, valamint felhasználók blokkolását az önkényesen gyűlöletbeszédnek minősített bejegyzések miatt. Számos jobboldali médiumot és véleményformáló személyt érintenek a tiltások, de Lázár János, sőt Orbán Viktor Facebook-oldaláról is távolítottak már el videót. Az indok rendszerint tömör: a felhasználó megsértette a cég közösségi alapelveit. A több mint kétmilliárd Facebook-felhasználó hozzászólásait első körben mesterségesintelligencia-algoritmusok pásztázzák, amit a Mark Zuckerberg által is elismerten, elsöprő többségben baloldali moderátorok bírálata követ. A cenzúra felerősödésére rásegített a német közösségi média szabályozására született, sokak által bírált törvény, a NetzDG is, amely arra kötelezi az internetes portálokat, hogy a jogsértőnek minősülő hozzászólásokat 24 órán belül töröljék. Azt, hogy mi a jogsértő és mi nem az, maga a portál dönti el.

Ebből lett elege B. Gábornak, akinek a véleményét jogsértőnek ítélte a Facebook, ezért a hozzászólását törölte, illetve 30 napra letiltotta a felhasználói fiókját is. B. Gábor bírósághoz fordult, és első fokon pert nyert az óriáscéggel szemben. Most először fordult elő, hogy egy német bíróság arra kötelezte a Facebookot, hogy egy felhasználó korábban sértőnek minősített, ezért törölt hozzászólását újra jelenítse meg, valamint tegye ismét elérhetővé a felhasználó letiltott profilját. A precedensértékű pert egy hamburgi ügyvédi iroda, a versenyjog terén sztárnak számító Steinhöfel Ügyvédek nyerte meg a Facebookkal szemben a berlini tartományi bíróságon.

A felhasználókra is vonatkozik a szólásszabadság

PestiSracok facebook image

Az ügy előzménye, hogy a Basler Zeitung 2018. január 8-án megosztotta egyik cikkét a saját Facebook-oldalán, idézve a magyar miniszterelnököt:

B. Gábor ehhez a cikkhez azt a véleményét fűzte, hogy

Nem sokkal később a Basler Zeitung bejegyzése alatt ez a hozzászólás kapta a legtöbb kedvelést, de a Facebook úgy ítélte meg, hogy a komment jogsértő, ezért jött a már említett törlés, illetve B. Gábor fiókjának felfüggesztése. Az ügyvéd, Joachim Steinhöfel azzal érvelt, hogy akár osztja valaki a hozzászóló álláspontját, akár nem, mindenképp megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága. A berlini tartományi bíróság elsőfokú ítélete szerint a Facebooknak 250 ezer eurós közigazgatási bírság terhe mellett megtiltják, hogy a hozzászólást törölje, illetve B. Gábor felhasználói fiókját zárolja. Az elsőfokú ítéleteket általában nem indokolják meg, ám most a bíróság kimondta, hogy a felhasználóknak nem kell eltűrniük, hogy jogszerű tartalmakat töröljenek a közösségi médiából, a konkrét esetben a törölt tartalom jogszerű és megengedett volt.

Az állandó tiltásveszéllyel a Facebook rákényszeríti a felhasználókat az öncenzúrára (kép: huffingtonpost.co.uk)

A bíróságot is felülbírálja a Facebook

A Facebook az elsőfokú ítéletet követően a felhasználói fiókot újra elérhetővé tette, de a hozzászólást nem. A cég ügyvédei azt közölték, hogy ismételt ellen­őrzés után arra az eredményre jutottak, a közösségi alapelvek alkalmazása korrekt volt, és a tartalom továbbra sem jeleníthető meg. Az ítéletet a Steinhöfel Ügyvédek irodája 2018. április 6-án kapta kézhez, a Facebooknak bírósági végrehajtó kézbesíti. Mivel az ítélet nem jogerős, a cég fellebbezhet.

– nyilatkozta a német Presseportalnak Joachim Steinhöfel ügyvéd. Szerinte az ítélet a sajtószabadság fontos szakaszgyőzelme.

A cenzúratörvény evolúciója

Az ügyvéd ezzel megerősítést kapott az előző kormánykoalíció által elfogadott, 2018 januárjától hatályos közösségimédiatörvény (NetzDG) kritikája kapcsán is, amelyet alkotmányellenesnek, működésképtelennek tart, ráadásul – mint mondta – felgyorsítja az önkényes letiltásokat és törléseket. Steinhöfel felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezetben még az szerepelt, hogy

csakhogy a törvény előterjesztője, Heiko Maas nem tartotta szükségesnek ezt az alapelvet. A mostani ítélet alapjaiban kérdőjelezte meg az egyre inkább elharapódzó, egyoldalú cenzúrát. A felhasználók bírósághoz is fordulhatnak, ha a bejegyzésük miatt letiltaná őket a Facebook. Érdemes kép­ernyőfotót készíteni, majd elmenteni, hogy a hozzászólás pontos szövege egy esetleges per során dokumentálható legyen.

Demokrata

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)