Pesti Srácok

Macron: Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést

Macron: Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést

Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő az amerikai kongresszus két háza előtt elmondott beszédében szerdán. Macron hitet tett a liberális világrend megőrzése mellett, és támogatásáról biztosította a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót.

A francia köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Párizs nem mondja fel az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást, mert – mint fogalmazott – addig nem szabad ezt felmondani, amíg nincs helyette egy lényegesen jobb alku. Egyúttal a jelenleginél ambiciózusabb új megállapodás kidolgozását javasolta. Célunk világos: Irán soha nem juthat atomfegyverhez. Sem most, sem öt év múlva, sem tíz év múlva, soha – szögezte le Emmanuel Macron. Arra figyelmeztetett: nem szabad megengedni, hogy az iráni politika bármikor is háborúba sodorjon bennünket a Közel-Keleten. A francia politikus hangsúlyozta, hogy a multilateralizmus az Egyesült Államok erőteljes részvételét követeli meg. Különösen manapság, amikor a félelem légkörében élünk – fogalmazott az államfő. Macron – miután leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Franciaország közötti kapcsolat különleges – hitet tett a multilateralizmus és a liberális világrend megőrzése mellett, bírálta a nacionalizmust, s úgy vélte, hogy a multilateralizmus nem teszi tönkre a nemzeti kultúrákat, az egyes országok megőrizhetik nemzeti identitásukat. Mint mondta: lehet ugyan izolacionista, azaz elszigetelődő politikát folytatni, ám a világ ettől függetlenül nem áll meg a fejlődésben, a globális kihívásokkal együttes erővel kell szembenézni. A globális kihívások közös válaszokat igényelnek, és a multilaterális együttműködés további erősítését – állapította meg. Sürgette Washingtont, hogy segítsen újra kitalálni a multilateralizmust. Európa és az Egyesült Államok tud együtt dolgozni a 21. század új világrendjének felépítésében.

Emmanuel Macron a szabad és tisztességes kereskedelem mellett érvelt, és a kereskedelmi vitáknak a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül történő megoldását szorgalmazta. Viszonylag részletesen szólt környezetvédelmi kérdésekről. Nincs B-bolygónk – érvelt a globális környezetvédelem fontossága mellett a francia politikus, utalva egyik korábbi televíziós interjújára, amelyben az iráni atomalku megtartása mellett érvelt azzal, hogy nincs B-terv. Kifejezte reményét, hogy Washington visszatér a párizsi klíma-megállapodáshoz.Beszédében a francia elnök országa támogatásáról biztosította a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót.A kongresszus két háza magas rangú külföldi vendég tiszteletére először 1874-ben tartott együttes ülést. A vendég az akkor még önálló Hawaii királya, Kalakua volt. A szigetcsoport nyolcvanöt évvel később vált amerikai tagállammá. Emmanuel Macron a nyolcadik francia elnök volt, aki a kongresszus két házának együttes ülésén mondott beszédet. Macron előtt a legutóbbi francia elnöki vendég az amerikai kongresszusban 2007 novemberében Nicolas Sarkozy volt. Macron szerdai beszédét többször taps és ováció szakította meg, az amerikai politikusok felállva, percekig tapsolták őt. A kongresszusban elmondott beszédével lezárult Emmanuel Macron háromnapos washingtoni vizitje.

Forrás: MTI. Fotó: AFP/ Christophe Archambault

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.