Pesti Srácok

Macron: Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést

Macron: Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést

Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést – hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő az amerikai kongresszus két háza előtt elmondott beszédében szerdán. Macron hitet tett a liberális világrend megőrzése mellett, és támogatásáról biztosította a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót.

A francia köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Párizs nem mondja fel az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást, mert – mint fogalmazott – addig nem szabad ezt felmondani, amíg nincs helyette egy lényegesen jobb alku. Egyúttal a jelenleginél ambiciózusabb új megállapodás kidolgozását javasolta. Célunk világos: Irán soha nem juthat atomfegyverhez. Sem most, sem öt év múlva, sem tíz év múlva, soha – szögezte le Emmanuel Macron. Arra figyelmeztetett: nem szabad megengedni, hogy az iráni politika bármikor is háborúba sodorjon bennünket a Közel-Keleten. A francia politikus hangsúlyozta, hogy a multilateralizmus az Egyesült Államok erőteljes részvételét követeli meg. Különösen manapság, amikor a félelem légkörében élünk – fogalmazott az államfő. Macron – miután leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Franciaország közötti kapcsolat különleges – hitet tett a multilateralizmus és a liberális világrend megőrzése mellett, bírálta a nacionalizmust, s úgy vélte, hogy a multilateralizmus nem teszi tönkre a nemzeti kultúrákat, az egyes országok megőrizhetik nemzeti identitásukat. Mint mondta: lehet ugyan izolacionista, azaz elszigetelődő politikát folytatni, ám a világ ettől függetlenül nem áll meg a fejlődésben, a globális kihívásokkal együttes erővel kell szembenézni. A globális kihívások közös válaszokat igényelnek, és a multilaterális együttműködés további erősítését – állapította meg. Sürgette Washingtont, hogy segítsen újra kitalálni a multilateralizmust. Európa és az Egyesült Államok tud együtt dolgozni a 21. század új világrendjének felépítésében.

Emmanuel Macron a szabad és tisztességes kereskedelem mellett érvelt, és a kereskedelmi vitáknak a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül történő megoldását szorgalmazta. Viszonylag részletesen szólt környezetvédelmi kérdésekről. Nincs B-bolygónk – érvelt a globális környezetvédelem fontossága mellett a francia politikus, utalva egyik korábbi televíziós interjújára, amelyben az iráni atomalku megtartása mellett érvelt azzal, hogy nincs B-terv. Kifejezte reményét, hogy Washington visszatér a párizsi klíma-megállapodáshoz.Beszédében a francia elnök országa támogatásáról biztosította a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót.A kongresszus két háza magas rangú külföldi vendég tiszteletére először 1874-ben tartott együttes ülést. A vendég az akkor még önálló Hawaii királya, Kalakua volt. A szigetcsoport nyolcvanöt évvel később vált amerikai tagállammá. Emmanuel Macron a nyolcadik francia elnök volt, aki a kongresszus két házának együttes ülésén mondott beszédet. Macron előtt a legutóbbi francia elnöki vendég az amerikai kongresszusban 2007 novemberében Nicolas Sarkozy volt. Macron szerdai beszédét többször taps és ováció szakította meg, az amerikai politikusok felállva, percekig tapsolták őt. A kongresszusban elmondott beszédével lezárult Emmanuel Macron háromnapos washingtoni vizitje.

Forrás: MTI. Fotó: AFP/ Christophe Archambault

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.