Pesti Srácok

Megállapította a választás országos listás eredményét az NVB

Megállapította a választás országos listás eredményét az NVB

Megállapította az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), miután valamennyi országgyűlési egyéni választókerület eredménye, illetve a levélben szavazás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedett. Az NVB arról is döntött, a jövőben formanyomtatványokkal segítik a választópolgárokat a választási kifogás, fellebbezés benyújtásának elősegítése érdekében.

Az áprilisi országgyűlési választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra. Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az utolsó jogorvoslat pénteken zárult le.

Az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazat egyrészt az, amelyet az egyéni választókerületben olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabályként töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Nem szerezhetett mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ez 286 615 szavazatot jelentett), valamint az a két párt által állított közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el (573 229 szavazat). Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK lépte át, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból.

Az országos listás mandátumok kiosztásához először a küszöböt elért párt listás szavazatainak számához hozzáadták az adott párt töredékszavazatait, ezután összeadták a pártlistákra jutó szavazatokat. A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 827 630 volt. A Fidesz-KDNP-nek összesen 4 043 165 pártlistás szavazata volt, a Jobbiknak 2 350 969, az MSZP-Párbeszédnek 1 137 515, az LMP-nek 697 127, a DK-nak 598 854. A nemzetiségi listákra összesen 37 532 szavazatot adtak le. Az NVB megállapította, hogy a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz jutáshoz szükséges szavazatszám 23 831 volt (a "normál" mandátumhoz szükséges voksok egynegyede), ezt a német nemzetiség listája (26 477 szavazattal) elérte, így a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egy kedvezményes mandátumra lett jogosult. A többi 12 nemzetiség szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhet az Országgyűlésbe.

PestiSracok facebook image

Ezek után az NVB a pártlisták között így 92 országos listás mandátumot osztott ki, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett Hondt-módszer alapján. Az NVB a Fidesz-KDNP-nek 42, a Jobbiknak 25, az MSZP-Párbeszédnek 12, az LMP-nek 7, a DK-nak 6 országos listás mandátumot tudott kiosztani. Az NVB ezt követően összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz).

Az NVB országos listás szavazás eredményéről szóló határozatát nem szavazta meg Avarkeszi Dezső, Fazekas Tamás, G. Szabó Dániel, Kakuk Zoltán, Kauka Norbert, Szijj-Sarkadi Zsuzsanna pártdelegált. Az NVB így 19:6 arányban hozta meg határozatát. Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel. Az országos listáról mandátumhoz jutó képviselők mandátumát a tervek szerint május 4-én adják át az Országházban.

Formanyomtatvány segíti a beadványok benyújtását a választási honlapon

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén úgy döntött, a jövőben formanyomtatványokkal segítik a választópolgárokat a beadványok benyújtásában. A testület 17:8 arányban döntött arról, hogy felkéri a Nemzeti Választási Irodát, az készítsen mintabeadványt a választási kifogás, fellebbezés benyújtásának elősegítése érdekében. Ezeket a formanyomtatványokat a választási honlapon közzéteszik úgy, hogy a kitöltése után a választási honlapról közvetlenül elküldhető legyen az illetékes választási bizottságnak. A beadvány elküldéséről a választópolgárnak visszaigazolást kell kapnia.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.