Pesti Srácok

Michel Barnier vezetheti az Európai Bizottságot

Michel Barnier vezetheti az Európai Bizottságot

Az Európai Bizottságot Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló, az Európai Tanácsot Mark Rutte holland kormányfő, az Európai Parlamentet pedig Manfred Weber néppárti frakcióvezető vezetheti a jövő évi uniós tisztújítás után - derült ki a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet csütörtökön ismertetett felméréséből.

A kutatók több mint ezer, bennfentesnek vagy szakértőnek számító embert kérdeztek meg, akiknek körülbelül 37 százaléka Michel Barnier francia néppárti politikust látja a legnagyobb esélyesnek a brüsszeli testület elnöki posztjára. A második helyen Margrethe Vestager liberális dán uniós versenyjogi biztos áll (15 százalék), őt a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vezető, ugyancsak francia néppárti Christine Lagarde (13 százalék) követi, noha szóba jöhet még Jyrki Katainen, a bizottság finn néppárti alelnöke (9 százalék) is. A VoteWatch szerint Barnier terveit Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár vele szemben érzett "állítólagos szkepticizmusa" torpedózhatja meg, előbbi ugyanis inkább Vestagert, utóbbi pedig Lagarde-ot támogatná. A szociáldemokratáknak nem sok esélyük van az Európai Bizottság vezetésére 2019-től, de a pártcsalád csúcsjelöltje minden bizonnyal Frans Timmermans, a bizottság holland első alelnöke vagy Federica Mogherini olasz uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő lesz. Az Európai Parlament élén a megkérdezettek 34 százaléka szerint Manfred Weber, a néppárti EP-képviselőcsoport német vezetője válthatja Antonio Tajanit. A második legnagyobb esélyesnek Mairead McGuinness ír néppárti politikust (18 százalék) látják, őt Guy Verhofstadt belga liberális frakcióvezető (17 százalék) követi. A negyedik legvalószínűbb opciónak Tajani második mandátumának megújítása (9 százalék) számít a közvélemény-kutatás szerint. Az Európai Tanács elnöki tisztségéért folyó versenynek nincs egyértelmű esélyese a kutatók szerint, a legtöbben mégis Mark Rutte liberális holland kormányfőt (25 százalék) és Dalia Grybauskait formálisan független, de néppártközeli litván elnököt (20 százalék) nevezték meg. A harmadik és a negyedik helyen is néppárti vezető áll: Leo Varadkar ír miniszterelnök (13 százalék) és Klaus Iohannis román államfő (9 százalék).

Forrás: MTI, fotó: Getty Images

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.