Pesti Srácok

Michel Barnier vezetheti az Európai Bizottságot

Michel Barnier vezetheti az Európai Bizottságot

Az Európai Bizottságot Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló, az Európai Tanácsot Mark Rutte holland kormányfő, az Európai Parlamentet pedig Manfred Weber néppárti frakcióvezető vezetheti a jövő évi uniós tisztújítás után - derült ki a brüsszeli VoteWatch Europe kutatóintézet csütörtökön ismertetett felméréséből.

A kutatók több mint ezer, bennfentesnek vagy szakértőnek számító embert kérdeztek meg, akiknek körülbelül 37 százaléka Michel Barnier francia néppárti politikust látja a legnagyobb esélyesnek a brüsszeli testület elnöki posztjára. A második helyen Margrethe Vestager liberális dán uniós versenyjogi biztos áll (15 százalék), őt a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) vezető, ugyancsak francia néppárti Christine Lagarde (13 százalék) követi, noha szóba jöhet még Jyrki Katainen, a bizottság finn néppárti alelnöke (9 százalék) is. A VoteWatch szerint Barnier terveit Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár vele szemben érzett "állítólagos szkepticizmusa" torpedózhatja meg, előbbi ugyanis inkább Vestagert, utóbbi pedig Lagarde-ot támogatná. A szociáldemokratáknak nem sok esélyük van az Európai Bizottság vezetésére 2019-től, de a pártcsalád csúcsjelöltje minden bizonnyal Frans Timmermans, a bizottság holland első alelnöke vagy Federica Mogherini olasz uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő lesz. Az Európai Parlament élén a megkérdezettek 34 százaléka szerint Manfred Weber, a néppárti EP-képviselőcsoport német vezetője válthatja Antonio Tajanit. A második legnagyobb esélyesnek Mairead McGuinness ír néppárti politikust (18 százalék) látják, őt Guy Verhofstadt belga liberális frakcióvezető (17 százalék) követi. A negyedik legvalószínűbb opciónak Tajani második mandátumának megújítása (9 százalék) számít a közvélemény-kutatás szerint. Az Európai Tanács elnöki tisztségéért folyó versenynek nincs egyértelmű esélyese a kutatók szerint, a legtöbben mégis Mark Rutte liberális holland kormányfőt (25 százalék) és Dalia Grybauskait formálisan független, de néppártközeli litván elnököt (20 százalék) nevezték meg. A harmadik és a negyedik helyen is néppárti vezető áll: Leo Varadkar ír miniszterelnök (13 százalék) és Klaus Iohannis román államfő (9 százalék).

Forrás: MTI, fotó: Getty Images

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.