Pesti Srácok

Soros nem érzett bűntudatot a zsidók vagyonának elkobzása miatt

Ismét ellentmondásba keveredett Soros György. Egy 20 évvel ezelőtti interjúban azt nyilatkozta, hogy nincs bűntudata amiatt, hogy figyelemmel kísérte, ahogy 1944-ben elkobozták a zsidó emberek vagyonát. Fia, Alex Soros most azt mondta, hogy apja szeretne segíteni a szegény embereknek, mert a zsidó hagyományok erre tanították őt. Amellett, hogy próbálta mentegetni a milliárdos édesapját, ismét bírálta hazánkat. Közben arra is fény derült, hogy Gulyás Márton valóban Soros-aktivista.

Soros György egy gazdag, vallástalan zsidó ügyvéd, Schwartz Tivadar fiaként született Budapesten 1930-ban. Az 1944-es náci megszállás után az édesapa mindent megtett, hogy megmentse a családját. Hamis okmányokat vásárolt mindenkinek, az akkor 14 éves Soros Györgyöt pedig a Mezőgazdasági Minisztérium megvesztegetett tisztviselőjére bízta, mintha annak a keresztfia lenne. Erről az időszakról mesélt egy 20 évvel ezelőtt készült interjúban az amerikai milliárdos.
A felvételek alapján Soros Györgynek akkor nem volt lelkiismeret furdalása azért, mert elkobozták a zsidó emberek vagyonát. Fia, Alexander Soros, aki egyébként a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöke, egy interjúban próbálta mentegetni édesapját. Alex szerint Soros élvezi a személyét érő támadásokat, hiszen a háborúban nőtt fel. Mint mondta: a tőzsdesepkuláns mindent elkövet annak érdekében, hogy támogassa a szegény embereket, mert őt erre tanította a zsidó hagyomány.Alex amellett, hogy igyekezett jobb színben feltüntetni édesapját, ismét bírálta Magyarországot és a magyar miniszterelnököt.
Forrás: Echo TV
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.