Pesti Srácok

Svédország a jóléti állam helyett lassan a migránsbűnözés jelképévé változik

Svédország a jóléti állam helyett lassan a migránsbűnözés jelképévé változik

Néhány éves fáziskéséssel feltűnt Brüsszel talán legjelentősebb lapjának, hogy Svédországban kicsit mellément a tömeges bevándorlás csodálatos társadalmi kísérlete. A Politico akkor kezdett el cikkezni a skandináv országban gyakorivá vált lövöldözésekről, amikor már olyan mindennaposak, hogy be sem kerülnek a hírekbe az irigyelt mintademokráciában.

A brüsszeli lap elismerte, hogy a mindenkit a tenyerén hordozó, svéd liberális jóléti államban igencsak elharapózott a bűnözés, és mostanra már inkább a robbantásos támadások és az Iszlám Állam befolyása jut az ember eszébe róla. Tényként közli a cikk, hogy ugyanakkor tabuként kezelik a kérdést Svédországban, és lehetetlen beszélni a romló közbiztonságról és a növekvő bűnözésről. A tabusítás oka pedig az, hogy a gyilkosságok nagy része a migránsok bandaháborúihoz kapcsolódik. 1990-ben a halálos kimenetelű bűncselekmények 4 százaléka történt ilyen leszámolások keretében, ez mostanra 40 százalékra emelkedett, ami pontosan jelzi, hogy Svédországnak a korlátlan liberalizmussal és migránssimogatással sikerült importálnia az iszlám világ belső feszültségeit is.

Még a szintén romló nyugat-európai helyzetnél is drámaibb állapotok uralkodnak a skandináv országban. Pár évtizede még elképzelhetetlen lett volna például, hogy megtámadják a rendőrséget, mára viszont már nem is írják meg a zavargásokat, mert az olvasók is érzéketlenné váltak a témára. A helyzet viszont nemcsak a Politicónak szúrt szemet, hiszen már Norvégiában is negatív jelentése van a „svéd állapotok” kifejezésnek, Dániában pedig elrettentő példának használják az önmagából kifordult, egykori viking országot.

A Politico szerint a svédek azzal igyekeznek eltussolni az országra jellemző felfordulást, hogy „humanitárius nagyhatalomnak” állítják be magukat, és rengeteg pénzt ölnek bele, hogy Svédországot pozitív színben tüntessék fel. Csakhogy egyre nehezebb dolguk van ezzel, hiszen a no-go zónák híre akkor is elterjed, ha például a svéd média lejárató áldokumentumfilmeket forgat a bevándorlást ellenző Magyarországról. A mentősök szakszervezetének vezetője azt is elmondta, hogy országszerte sok városnegyedbe nem mernek bemenni a mentősök rendőri kíséret nélkül. Svédország tehát kezdi elveszteni a hatósági irányítást a saját területe fölött, ami odáig fajult, hogy a bevándorlás ügyében velük egy követ fújó Brüsszelnek is feltűnt a súlyos helyzet. Arra azonban még feltehetően várni kell egy keveset, hogy a bevándorlás és a bűnözés növekedése közti kapcsolat feltárása után eljussanak addig az amúgy józan ésszel igencsak gyors következtetésig, nem kéne erőltetni a bevándorlást.

PestiSracok facebook image

forrás: 888.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.