Szijjártó: a vajdasági magyarok számára alapérdek, hogy Budapest és Belgrád között jó legyen a kapcsolat
A vajdasági magyarok számára alapérdek, hogy Szerbia és Magyarország között jó kapcsolat legyen, hiszen megtapasztalták már, hogy milyen az, ha rossz kapcsolat van az anyaország és a lakhelyül szolgáló ország között, és milyen az, ha jó - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a szabadkai Pannon RTV-nek adott interjújában.
Kiemelte: a magyar nemzetpolitika egyik alapvető filozófiája, hogy „nem nekünk kell megmondani Budapestről, hogy mi a jó vajdasági magyaroknak, azt majd megmondják a vajdasági magyarok”, a magyar kormánynak pedig az a kötelessége, hogy abban segítse őket, amit ők maguk fontosnak tartanak elérni.
Ennek érdekében a kormány mindig a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) véleményét kéri ki, a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetői pedig olyankor elmondják, hogy legyen gazdaságfejlesztési program, Budapest építsen jó kapcsolatokat a szerbiai kormányzattal, legyenek képviseleteink és hasonlók, a javaslatokat pedig a kormány megfogadja
- tette hozzá. A VMSZ vezetői tőlünk mindig azt kérik, hogy törekedjünk kiegyensúlyozott kapcsolatra Belgráddal, törekedjünk jó viszonyra a szerb kormánnyal - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter, majd megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a történelem során még soha nem voltak olyan jók és kiegyensúlyozottak a kapcsolatok Szerbia és Magyarország között, mint jelenleg.
Ebben szerepe van annak, hogy mindkét oldalon olyan nemzeti elkötelezettségű kormányok vannak, amelyek a nemzeti közösségekre nem mint tehertételre, hanem mint erőforrásra tekintenek
- szögezte le. Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a szerb kormány és a szerb államfő is úgy tekint a vajdasági magyarságra mint olyan kapocsra, amely összeköti őket Magyarországgal és az Európai Unióval, olyan erőforrásnak tekinti, amely közös sikertörténetek alapja lehet a két ország között.
Szijjártó Péter kedden megnyitotta a Bácsszentgyörgy és Haraszti (Rastina) közötti határátkelőhelyet. Ezzel összefüggésben úgy vélekedett, hogy „minden ország köteles megvédeni a saját határát, az az ország, amely nem tudja megvédeni a saját határát, az nem ország többé”. Leszögezte, hogy Magyarország határát a jövőben is csak szabályosan lehet átlépni, és azokat, akik meg akarják sérteni Magyarország határát, nem fogják beengedni.
Mi nem értünk egyet az ENSZ-szel, amikor azt mondja, hogy a határsértés nem bűncselekmény, hanem adminisztratív kérdés. Mi azt gondoljuk, hogy a határsértés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, amit egy ország szuverenitása ellen el lehet követni. Ezért mi továbbra is kerítést állítunk, és szigorú határvédelmi intézkedéseket léptetünk életbe azokkal szemben, akik meg akarják sérteni Magyarország határát, viszont határátkelőhelyeket nyitunk azoknak, akik jó szándékkal, a szabályok tiszteletben tartásával akarnak átmenni egymáshoz
- részletezte a tárcavezető. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a migráció Európa minden országában az elsőszámú közéleti téma lett, és ez jól látszott a legutóbbi nemzeti parlamenti választásokon, például Ausztriában és Olaszországban is.
Mindkét helyen olyan pártok nyerték meg a választásokat, amelyek erőteljesen bevándorlás-ellenes politikát folytattak
- húzta alá. Rámutatott, hogy a világpolitikában több vita is zajlik a bevándorlással kapcsolatos politika jövőjét illetően. Az ENSZ-ben a globális migrációs csomagról, az Európai Unióban pedig a kötelező betelepítési kvótáról van szó.
Magyarország álláspontja világos: csak mi, magyarok dönthetjük el, hogy kikkel akarunk együtt élni a saját hazánkban, kiket engedünk be Magyarországra, és kiket nem engedünk be
- nyomatékosította a külgazdasági és külügyminiszter. Úgy folytatta: a magyar kormány nem fogja engedni, hogy bárki a migrációhoz fűződő, nem létező emberi jogokat a magyar emberek biztonsághoz fűződő jogának fölébe helyezze.
Az egy alapvető emberi jog, hogy valaki a saját otthonában biztonságban éljen, az meg nem alapvető emberi jog, hogy gondoljon egyet, és meginduljon valahova, és annak érdekében, hogy oda jusson, határokat sértsen meg, és árkon-bokron keresztül menjen
- tárta fel a tárcavezető. Kiemelte: az elmúlt három esztendőben 28 terrortámadást követtek el, és 330 emberéletet oltottak ki az Európai Unióban migráns hátterű emberek, akik vagy a 2015-ös migrációs hullámokkal érkeztek, vagy ugyan már korábban idejöttek, de képtelenek voltak az integrációra.
Ki az, aki ezek után azt mondja, hogy a migráció jó, a migráció hasznos, és a migrációt fokozni kell? Azt gondolom, hogy előbb-utóbb Nyugat-Európában is világossá fog válni a politikusok számára, hogy olyat mondani, hogy a nagyvárosi léthez hozzá tartozik a terrorfenyegetettség, következmények nélkül nem lesz lehetséges
- húzta alá Szijjártó Péter.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
