Thomas Piketty szerint a baloldal nem csinál mást, csak a rasszistákat szidja, utat nem mutat az embereknek
A baloldaliság azt jelenti, hogy valaki a globalizációt és a kisebbségeket támogatja, a jobboldaliság pedig azt, hogy az ember a nemzetállamok megerősítésének pártján áll, és ellenzi a népek keveredését. Erről Thomas Piketty beszélt a 168 órának adott interjújában. A francia professzor egyik legújabb tanulmányának címe, “Baloldali brahmanok, vagy jobboldali kalmárok”, melyben azt fogalmazza meg, hogy a nyolcvanas évekről kezdve a vagyonnal nem rendelkező értelmiségiek kisajátították a baloldalt, és velük szemben sorakozik fel a vagyonos jobboldaliak és támogatóik osztálya.
Az egykulcsos adók hamarosan a viták kereszttüzébe kerül, mint minden olyan országban, ahol bevezették, a rendszert a közvélemény nyomására előbb-utóbb fel kell majd számolni.
- nyilatkozta Thomas Piketty a 168 órának. A francia professzor szerint az egykulcsos adó a kormányoknak azért tetszett meg, mert így akarnak előnyt szeretni a befektetésekért folytatott versenyben és így próbálnak imponálni a legjobban fizetett társadalmi csoportoknak. Úgy véli ugyanakkor, egyre nagyobb választói rétegek látják: a többség ellen való a gazdaságpolitika, amelyet a politikai elit erőltet.
Elmaradnak a jövőbe vetett befektetések?
Piketty szerint ennek a gazdaságpolitikának a hosszú távú hatása az lehet, hogy elmaradnak a jövőbe való befektetések, semmit sem tesznek a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésért. A szakértő úgy véli, hogy vannak politikai következmények is, például, amikor az emberrel elhitetik, hogy a javak újraelosztása nem lehetséges, képtelenség csökkenteni a gazdagok és a szegények közötti szakadékot, de szerinte olyan ellentétek is kiéleződhetnek, mint az identitás, vagy a migráció ügye. Piketty szerint a populista politikusok a szavazók millióival hitetik el jelenleg, hogy a politika legfontosabb terepe, hogy ellenőrizze, ki jöhet be a környező világból, és ki nem. Úgy véli, ez nem csak egy magyar ügy, bár emblematikus az a politikai átalakulás, ami Magyarországon van. Örömét fejezte ki, hogy magyarokkal beszélgethet és tanulhat tőlük, mivel szerinte hazánk része annak a nemzetközi folyamatnak, amely megfigyelhető az USA-ban és az Egyesült Királyságban.
Orbánon múlik
Orbán Viktorral kapcsolatban elmondta, jól ismeri az olyan politikusokat, akik bármilyen gondolatot felkapnak, ha azt úgy tudják forgatni, hogy az ő álláspontjukat erősítse. Szerinte az ilyen politikusok szeretnek másokat hibáztatni olyan dolgokért, ami valójában rajtuk múlik. Ugyanakkor örömét fejezete ki azzal kapcsolatban, ha a magyar miniszterelnök támogatja az álláspontját az európai integráció erősítésével az uniós képviselteti rendszer szorosabbra fűzésével, illetve a közös társasági adó- és jövedelemadó bevezetésével kapcsolatban. Úgy véli, jó dolog, hogy a nyugat-európai cégek beruháznak Magyarországon, de felteszi a kérdést, hogy vajon készen áll-e a globális elit arra, hogy megvitassuk, mekkora a profitrátája a nemzetközi monopóliumoknak, és mennyi jut a munkaerő költségeire.
Nem elég dühöngeni, utat is kell mutatni
Ez Németországban is jogos kérdés. Szerinte azt látjuk mindenhol, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelme stagnál, miközben a profitok növekednek. Úgy véli, a baloldali pártoknak alapvető feladata lenne rámutatni az elosztási viszonyok igazságtalanságaira.
Nem elég a rasszistákat szidni
- emelte ki. Hozzátette: nem elég a demokráciát védelmezni, hanem meg kell mutatni hogyan juthat több a kiszolgáltatottaknak. Úgy véli az alsó középosztály lecsúszásának komoly következményei lehetnek. Hangsúlyozta, nem törvényszerű, hogy mindig a magas jövedelmű rétegeknek kedvező centrista politika legyen sikeres. Piketty szerint nem kizárt, hogy az Orbán-kormány előtti kabinetek rontottak el valamit, annyira, hogy az ellenzékiekre máig sincs kedve szavazni az embereknek. Szerinte a baloldal válsága egy szélesebb probléma része. Szerinte el fog jönni a pillanat, amikor a baloldaliak felteszi maguknak a kérdést, hogy jól végzik-e a dolgukat. A szakértő azt javasolja, hogy létre kellene hozni egy közös európai törvényhozást, amelynek képviselőit a nemzeti parlamentek delegálják. Hozzátette, újra kell gondolnunk az európai integrációt, és ezt felhatalmazásuk alapján csak a nemzeti parlamentek képviselői tehetik meg.
Forrás: 168 Óra; Vezető kép: Quartz
