Pesti Srácok

Több mint tizenötezer embert várnak Brenner János boldoggá avatására Szombathelyre

Több mint tizenötezer embert várnak Brenner János boldoggá avatására Szombathelyre

Több mint tizenötezren regisztráltak résztvevőként Brenner János vértanú pap május elsejei szombathelyi boldoggá avatására, ezért nem az eredetileg meghirdetett helyszínen, a székesegyház előtti téren, hanem az úgynevezett emlékműdombon tartják meg a boldoggá avatási szertartást is magában foglaló szentmisét – jelentette be Székely János katolikus megyéspüspök szerdán sajtótájékoztatón.

Elmondta, a délelőtt 11 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa lesz, a szentbeszédet pedig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondja. A boldoggá avatás a szentmise elején lesz. A tervek szerint először Ferenc pápa levelét olvassák fel, amelyben a katolikus egyházfő engedélyezi Brenner János boldoggá avatását, ezután lelepleznek egy az 1957 decemberében vértanúhalált halt rábakethelyi káplánról készült, nagy méretű képet. Ez – mondta a püspök – arra hivatott, hogy szimbolizálja Brenner János mennyei megdicsőülését.

Székely János hozzátette: az avatási szertartás egy pontján Brenner János legfiatalabb testvére, Brenner József nyugalmazott püspöki helynök előrehozza és az oltár mellé helyezi azt az ereklyetartót, amely a vértanú pap csontjainak egy részét tartalmazza. Az ereklyetartó fölött ezután Angelo Amato bíboros imádkozik, ezzel zárul a boldoggá avatási rész, amely után folytatódik a szentmise. A boldoggá avatási szentmisén több mint kétszáz ministráns segédkezik majd, az új helyszín pedig, az egykori “szovjet felszabadulási emlékmű környéke akár szimbolikusnak is tekinthető” – közölte a megyéspüspök.

PestiSracok facebook image

– fűzte hozzá Székely János. Délután két órától Ivanics Tamás A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a jelenlévők. Háromtól olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek az életére hatással volt, akik megemlékeznek róka és vértanúhaláláról. Ezután litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet. Este hat órakor gyalogos zarándoklat indul Rábakethelytől a zsidai Jó pásztor kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet is, ahol Brenner János vértanúhalált halt.

A fiatal papot 1957. december 15-én éjszaka elcsalták a plébániáról azzal, hogy haldoklóhoz hívják, útközben többször is megtámadták, végül annak a háznak a közelében, ahová gyalogosan igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, harminckét késszúrással megölték. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat igyekezett a templomok falai közé szorítani.

Forrás: MTI; Vezető kép: Nyugat.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.