Pesti Srácok

Történelmi csúcson a Németországban élő külföldiek száma

Történelmi csúcson a Németországban élő külföldiek száma

Történelmi csúcsra, 10,6 millióra emelkedett a Németországban élő külföldi állampolgárok száma 2017-ben, a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) csütörtöki adatai szerint a növekedés legfőbb oka az Európai Unióhoz (EU) 2004 óta csatlakozott országokból érkező bevándorlás.

A Destatis közleménye szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2017. december 31-én 10 623 940 ember szerepel, ami 5,8 százalékos - 584 860 fős - növekedés az egy évvel korábbi 10 039 080-hoz képest. A hivatal legutóbbi - 2017 első negyedévéből származó - adata szerint Németországnak 82,6 millió lakosa van, a nem német állampolgárok aránya így nagyjából 13 százalék. A magyar állampolgárok száma tavaly év végén 207 025 volt, egy évvel korábban 192 340.

A mintegy 585 ezer fős tavalyi növekedés a menekültválság előtt, 2013-ban tapasztalt ütemnek felel meg, és meghaladja az utóbbi 10 év 388 ezer fős éves átlagát - áll a Destatis közleményében, amely szerint 2017-ben két tényező volt meghatározó: az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező bevándorlás csökkenése, és az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia) érkező bevándorlás régóta tartó növekedése.

A harmadik országokból származó külföldiek száma 163 ezer fővel emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 665 ezerrel. A legnagyobb növekedést a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgároknál mérték, körükben a nettó bevándorlás (a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége) 61 ezer főt, 17 ezer főt, illetve 5 ezer főt tett ki. Az EU-s országokból érkezett külföldiek száma az egy évvel korábbi 277 ezer után 439 ezer fővel emelkedett 2017-ben, a legnagyobb mértékben a lengyelek, a románok és a bolgárok száma nőtt, 85 ezer, 85 ezer, illetve 45 ezer fővel.

PestiSracok facebook image

A Destatis kiemelte, hogy az utóbbi tíz év fejleményei azt mutatják, hogy folyamatosan emelkedik a 2004 óta csatlakozott, úgynevezett új EU-s államokból induló bevándorlás jelentősége Németországban. Az új EU-tagállamok valamelyikének állampolgárságával rendelkezők száma 2007 és 2017 között 919 ezerről 2,6 millióra emelkedett, ami 185,7 százalékos növekedés. A legnagyobb mértékű emelkedés a román és a bolgár állampolgárok csoportjában ment végbe 636,3 százalékkal, illetve 563 százalékkal.

Forrás: MTI; Vezető kép: PS

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.