Ukrajna nem teljesíti Magyarország követeléseit
Kijev nem akar Magyarországgal politikai harcot vívni, de Budapest ésszerűtlen követeléseit sem hajlandó teljesíteni - jelentette ki kedden Dmitro Kuleba, Ukrajna állandó képviselője az Európa Tanácsnál (ET) azzal összefüggésben, hogy az új ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye miatt feszültté vált a viszony a két szomszédos ország között. Kuleba az ukrán Ötös televízió műsorában beszélt erről, nyilatkozatát az UNIAN hírügynökség idézte.
Kifejtette, hogy sem az ukrán, sem a magyar fél nem enged álláspontjából a vitában.
Mi nem félünk ettől a diplomáciai szembenállástól, mert meggyőződésünk, hogy helyesen cselekszünk, nemzetközi kötelezettségvállalásainknak megfelelően
- szögezte le.
Dmitro Kuleba véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett feszültség ellenére Magyarország érdekelt Ukrajna biztonságának erősödésében. Utalt arra, hogy az oktatás körül parázsló vita ellenére Budapest nem ellenezte az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítását.
A biztonságot illetően Magyarország és Lengyelország egyaránt érdekelt abban, hogy Ukrajna magát megvédeni képes, erős állam legyen, szélesebb értelemben mint Európa hatékony keleti védelmi szárnya
- fogalmazott. Hangsúlyozta azonban, hogy Ukrajnának nem szabad illúziókat táplálnia, hanem elsősorban önmagának kell növelnie saját erejét.
Az erősekkel pedig mindenki baráti viszonyban akar lenn
- jegyezte meg.
Az UNIAN emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előre jelezte, hogy Magyarország megakadályozza Petro Porosenko ukrán elnök részvételét a júliusi brüsszeli NATO-csúcson, továbbá nem támogatja az atlanti szövetség és Kijev védelmi miniszteri szintű, áprilisra tervezett tanácskozásának megtartását sem.
Budapest és a kárpátaljai magyarság képviselői szerint ugyanis a tavaly elfogadott új ukrán oktatási törvény szűkíti a kisebbségek már megszerzett nyelvhasználati jogát azzal, hogy kötelezővé teszi az általános iskola ötödik osztályától a tantárgyak többségének ukrán nyelven történő oktatását a nemzetiségi iskolákban is.
Az ukrán kormány az ET független jogi szakértőkből álló Velencei Bizottságának ajánlásának megfelelően úgy határozott, hogy az átmeneti időszakot a jogszabályban szereplő két év helyett öt évvel meg kell hosszabbítani, azaz a törvény nyelvi cikkelyének alkalmazását ki kell tolni 2023-ig. Elfogadta a kabinet a nemzetközi testület azon javaslatát is, hogy a törvény ne vonatkozzon a magániskolákra. A jogszabály módosításáról szóló előterjesztés azonban még nem került az ukrán parlament elé.
MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
