Pesti Srácok

Berlin több mint húszmilliárd eurót költött a menekültügyre tavaly

Berlin több mint húszmilliárd eurót költött a menekültügyre tavaly

Több mint 20 milliárd eurót fordított a menekültügyre a német szövetségi kormány 2017-ben, a pénz legnagyobb részét nem Németországban költötték el, hanem külföldön - írta a Handelsblatt című német üzleti lap csütörtökön egy még nem nyilvános pénzügyminisztériumi jelentés alapján.

A kormány elé május végén kerülő jelentés alapján a szövetségi államháztartásból 20,781 milliárd eurót (6550 milliárd forint) fordítottak tavaly a nemzetközi menekültválsággal összefüggő kiadásokra. A pénz csaknem háromnegyedét, 14,2 milliárd eurót nemzetközi gazdasági fejlesztési és humanitárius segítségnyújtási programokra költötték a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem részeként.

Belföldön, a Németországban tartózkodó menedékkérőkre és menekültekre 6,581 milliárd eurót fordítottak. Ezt az összeget a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományoknak és helyi önkormányzatoknak utalták át különböző költségekre, kétmilliárd eurót például a társadalmi beilleszkedést szolgáló intézkedésekre, egymilliárd eurót lakhatási támogatásra, további egymilliárdot pedig gyermekek gondozására. A tartományok több pénzt igényelnek, ezt a pénzügyminisztérium várhatóan arra hivatkozva utasítja majd vissza, hogy a tartományi kormányok költségvetésében tavaly együttvéve 12,4 milliárd euró többlet keletkezett - írta a Handelsblatt.

A menekültügy 20,781 milliárd eurós forrásigénye miatt a szövetségi kormánynak sem kellett megszorításokat bevezetnie vagy más területről átcsoportosítania pénzt, és a menekültválság folytatódásaellenére 2014, 2015 és 2016 után ismét többlettel zárt az államháztartás: 325,4 milliárd euró kiadás mellett 330,4 milliárd euró bevétel keletkezett, a többlet így 5 milliárd eurót tett ki. Németországban tavaly 187 ezer újonnan érkező menedékkérőt vettek nyilvántartásba, ami csaknem 100 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbi 280 ezernél, és alig az egynegyede a nemzetközi migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015-ben regisztrált 890 ezernek.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: The Jerusalem Post

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.