Pesti Srácok

Emmi: Choli Daróczi József halálával a magyarországi cigányság ikonja távozott

Emmi: Choli Daróczi József halálával a magyarországi cigányság ikonja távozott

Choli Daróczi József halálával a roma kultúra meghatározó alakja, a magyarországi cigányság ikonja távozott - írta az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

A család a RomNet hírportállal tudatta szombaton, hogy életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő. A minisztérium a közleményben részvétét fejezte ki Choli Daróczi József családjának.

Daróczi József 1939. május 26-án született Bedőn. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán végezte 1972-1975 között. 1975-ben tagja lett a Magyar Írók Szövetségének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 1996-ban jelent meg cigány nyelvű bibliafordítása, az Újszövetséget fordította le lovári nyelvre. 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetésben részesült.

A zsámbéki Apor Vilmos főiskolán romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat diákjaival ezt követően is rendszeresen találkozott, közvetlen módon beszélgetett a fiatalokkal a magyar-cigány identitásáról és a roma értelmiségiek szerepéről - írta közleményében a minisztérium.

PestiSracok facebook image

LMP: Távozása pótolhatatlan vesztesége a magyar kulturális életnek

Mély megrendüléssel értesült az LMP Choli Daróczi József haláláról - olvasható a párt sajtóközleményében, melyben azt is írták: Choli Daróczi József a magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja, író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő volt, aki többek között az Újszövetséget is lefordította cigány nyelvre.

- írták, s egyúttal részvétüket fejezték ki a gyászoló családnak.

Forrás: MTI, fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.