Hadüzenet Brüsszelből: az Európai Bizottság a jogállamiság meglétéhez kötné az uniós kifizetéséket
Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra, ugyanakkor a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke.
Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal -
a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást".
A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy
felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon".
Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.
Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását
- húzta alá Juncker. Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti - közölte a bizottsági elnök. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol - közölte.
A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén. A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka.A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek - mondta.
A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna.
A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának. Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes Varsóban nyilatkozva kijelentette: az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának.
Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán
az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait".
Úgy vélte, hogy "nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.
A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az EU következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban, és egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.
Olaf Scholz pénzügyminiszter berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette,
helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell".
Scholz a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába. Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből
Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.
MTI; Fotó: EchoTV
