Pesti Srácok

Ismét Magyarországgal foglalkoznak a haladó nyugati lapok

Ismét Magyarországgal foglalkoznak a haladó nyugati lapok

A Financial Times című brit üzleti napilap arról írt kedden, hogy az új Országgyűlés hamarosan szavazhat a jogvédő csoportok által bírált Stop Soros tervezetről, amelynek elfogadása miatt kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság. A The Guardian a Magyarország elleni EU-szankciók lehetőségéről közölt elemzést.

- írta a Financial Times.

Közben a The Guardian a

Magyarország elleni EU-szankciók lehetőségéről közölt elemzést.

PestiSracok facebook image

A baloldali brit napilap politikai szemleírója, Timothy Garton Ash publicista és történész szerint üdvözlendő, hogy az Európai Unióban egyre inkább érzékelhető a szándék az uniós pénzek korrupt felhasználása elleni fellépésre, és arra, hogy a támogatásokat a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék.

- vélekedett a szerző, aki szerint ilyen intézkedés lehetne a Fidesz eltávolítása az Európai Néppártból még a következő EP-választások előtt.

- írta a The Guardian publicistája.

- írta az "Orbán Viktort megkérték, hogy maradjon" című írásában a Kommerszant című orosz gazdasági napilap.

Az újság emlékeztetett, hogy a magyar miniszterelnök nem egyszer bírálta az EU Oroszország-politikáját, Vlagyimir Putyin pedig a legutóbbi elnöki ciklusa alatt háromszor járt Magyarországon. Magyarország ugyanakkor egyszer sem akadályozta az Oroszország elleni szankciók kiszélesítését és azok hatályának meghosszabbítását, noha joga lenne rá.

A Kommerszant felhívta a figyelmet, hogy Budapest a Szkripal-ügy miatt, Bécstől eltérően, kiutasított egy orosz diplomatát, amit Moszkva "barátságtalan és megalapozatlan lépésnek" minősített, és a kölcsönösség alapján szintén kiutasított egy magyar diplomatát.

MTI; Fotó: TechSavvy Global

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.