Kísért a múlt Németországban, az AfD elkezdte feszegetni a kényes emlékezetpolitikai határokat
Nem zárják ki az AfD-ből a türingiai tartományi szervezet egyik társelnökét, Björn Höckét, aki ellen azért indítottak pártfegyelmi eljárást, mert egy beszédében fordulatot sürgetett a holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitikában.
Német hírportálok szerdai beszámolója szerint az AfD úgynevezett jobboldali nemzeti szárnyának vezetőjeként számon tartott politikus ügyében a párt türingiai szervezetének döntőbírósága elutasította a szövetségi elnökség indítványát, és kimondta, hogy Björn Höcke beszédének szövegében nem mutatható ki rokonság a nemzetiszocializmus eszméivel, és ellentét a párt alapszabályával. A szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártjának politikusa 2017. január 17-én Drezdában elmondott beszédében „180 fokos fordulatot” sürgetett az emlékezetpolitikában, és azt mondta, hogy a berlini holokauszt-emlékmű – hivatalos nevén Európa meggyilkolt zsidóinak emlékműve – a „szégyen emlékműve”.
A kormányzó Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és a bajor testvérpárt Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra álló párt szövetségi elnöksége időközben átalakult, a két hivatalban lévő társelnök, Alexander Gauland és Jörg Meuthen Björn Höcke támogatói közé tartozik, nem is szavazták meg a pártfegyelmi eljárásról szóló határozatot.
Björn Höcke beszédét elhangzása után bírálták a német belpolitikában. A legélesebben a CDU/CSU pártszövetség koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) Bundestag-frakciójának akkori vezetője, Thomas Oppermann fogalmazott, aki azt mondta, hogy „Höcke náci”. Az AfD országos támogatottsága a legutóbbi reprezentatív felmérések szerint 12-15,5 százalék között van, a tavaly szeptemberi Bundestag-választáson a szavazatok 12,6 százalékát kapta meg.
MTI
