Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Ma avatják boldoggá Brenner Jánost Szombathelyen 

PPestiSrácok.hu Forró drót 2018. május 1. 06:10
Ma avatják boldoggá Brenner Jánost Szombathelyen 

Ma avatják boldoggá Brenner János katolikus papot, a vértanúhalált szenvedő rábakethelyi káplánt Szombathelyen.

A délelőtt 11 órakor az Emlékmű-dombon kezdődő szentmise főcelebránsa Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa lesz, a szentbeszédet pedig Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondja. Az eseményre több mint tizenötezer résztvevőt várnak a szervezők. A boldoggá avatás a szentmise elején lesz. A tervek szerint először Ferenc pápa levelét olvassák fel, amelyben a katolikus egyházfő engedélyezi Brenner János boldoggá avatását.

Ezt követően a rábakethelyi káplánról készült nagyméretű képet lepleznek le, amely Székely János szombathelyi megyés püspök szerint Brenner János "mennybéli megdicsőülését szimbolizálja". Délután Ivanics Tamás A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatóját tekinthetik meg a jelenlévők, majd olyan emberek tesznek tanúságot, akik ismerték Brenner Jánost, akiknek az életére hatással volt. Ezután litániát tartanak, amelyen Székely János mond szentbeszédet. Este gyalogos zarándoklat indul Rábakethelytől a zsidai Jó pásztor-kápolnáig, ahol a zarándokok imát mondanak, majd felkeresik azt a helyet, ahol Brenner János vértanúhalált halt.

Brenner Jánost 1957. december 15-én éjszaka elcsalták a plébániáról azzal, hogy haldoklóhoz hívják, útközben többször is megtámadták, végül annak a háznak a közelében, ahová gyalogosan igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, harminckét késszúrással megölték. Meggyilkolásával az akkori kommunista rendszer a papokat akarta megfélemlíteni, tevékenységüket, egyházi szolgálatukat igyekezett a templomok falai közé szorítani. A vértanúhalált szenvedő áldozópap boldoggá avatásának első, egyházmegyei szakasza 1999-ben kezdődött, majd 2001-től a tanúk meghallgatása következett. Az eljárás római szakasza 2008-ban indult. A történész konzultorok 2015-ös, majd a teológus konzultorok 2016-os, egybehangzóan kedvező döntése után a bíborosi kongregáció is jóváhagyta a boldoggá avatást, amelyet Ferenc pápa 2017. novemberben 8-án engedélyezett.

PestiSracok facebook image

MTI; Vezető kép: BrennerJanos.hu

Kapcsolódó témák
pap brenner jános szombathely mártír boldoggá avatás
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.