Pesti Srácok

Magyar Levente: Sokakat irritál, hogy Közép-Európa egyre erősebb

Magyar Levente: Sokakat irritál, hogy Közép-Európa egyre erősebb

Közép-Európa egyre markánsabban zárkózik fel, egyre erősebb és markáns politikai véleményeket fogalmaz meg, ami sokakban irritációt vált ki - jelentette ki Magyar Levente, a külügyi tárca parlamenti államtitkára Pozsonyban, ahol részt vett a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórum egyik panelbeszélgetésén pénteken. Rámutatott, a Közép-Európa erősödése által kiváltott irritáció kéz a kézben jár bizonyos diszkriminatív próbálkozásokkal is.

A panelbeszélgetés egyik fő témája az illiberális demokrácia volt, és azzal összefüggésben több időszerű európai kérdés is terítékre került. Magyar Levente a panelbeszélgetés után a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta, beszélgetőpartnereinek rávilágított, a magyar álláspont az, hogy egy demokráciának nem kell eredendően liberálisnak lennie, mert az lehet konzervatív, lehet keresztény, kereszténydemokrata, ettől függetlenül még demokratikus alapokon áll.

-mutatott rá az államtitkár. Elmondta, a beszélgetés során amikor a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) Európával szembeni viszonyáról esett szó, sok esetben tapintható volt egy bizonyos elfogultság Közép-Európával szemben.

PestiSracok facebook image

Magyar Levente ezzel összefüggésben leszögezte, a közép-európai országok ugyancsak Európa részei és abban érdekeltek, hogy Európa erős legyen, a vita köztük és a nyugati országok között csak abban áll, hogy milyen úton kell eljutni ehhez a célhoz. Kifejtette, néhány éve kezdődött el az a folyamat aminek eredményeképpen a közép-európai országokra már nem lehet úgy tekinteni, mint a szegény keleti rokonokra, akik befogják a szájukat.

-mutatott rá az államtitkár. Hozzátette, ez végtelen irritációt vált ki, mert vannak akik úgy gondolják, hogy Közép-Európa helye a közös európai építményben nem ott van ahová helyezi magát, hanem pár szinttel lejjebb.

-szögezte le. Rámutatott, a Közép-Európa erősödése által kiváltott irritáció kéz a kézben jár bizonyos diszkriminatív próbálkozásokkal is, ilyenek azok az EU következő költségvetési időszakával kapcsolatos tervek is, ahol olyan kritérium bevezetését tervezik a kohéziós alapok összefüggésében, hogy ahol alacsonyabb a munkanélküliség oda kevesebb pénzt kellene adni.

-mutatott rá.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.