Nehéz helyzetben a magyar sertéstenyésztés a sertéspestis miatt
Bár még csak vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát, már mérhetők a sertéságazatot ért gazdasági károk; az exportőrök alternatív piacokat keresnek az éves húskivitel egyharmadának, a termelők pedig jó ideig veszteségeket hozó felvásárlási árakkal kénytelenek számolni – írta a Világgazdaság.
A lap szerdai számában Zsótér László, a sertéstartással foglalkozó Kunágotai Bercsényi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója elmondta, a két-három héttel ezelőtti árakhoz képest körülbelül 10 százalékkal, kilónként 310 forintra csökkent az élősertés felvásárlási ára, ha viszont a három hónappal ezelőtti árakhoz mérik a mostani piaci szintet, akkor több mint 20 százalékos a mérséklődés. Hozzátette, a jelenlegi ár még nem a mélypont. Zsótér László úgy véli, különösen fájó, hogy a 3 millió alatti sertésszámmal az ágazat vesztett a jelentőségéből, hiszen ha tízmillió disznó lenne az országban, minden bizonnyal gyorsan jönne a segítség. Márpedig most azonnali intézkedésekre lenne szükség, mert sok sertéstartó tönkremehet abban, ha bezárul az exportpiacok nagy része, mert így bennragad a hús, és lenyomja a belföldi árakat – fejtette ki.
Közölte, a sertéstartók próbálnak szabadulni állataiktól, és sokan közülük nem tervezik, hogy újratelepítik óljaikat. Zsótér László szerint a termelők arra számítanak, hogy a jelentős távol-keleti piacok újranyitása három évbe is beletelhet. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségnek elnöke elmondta, mintegy 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná, mivel ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka, az évi 110 milliárd forintos exportnak pedig a harmada – közölte.
MTI
