Pesti Srácok

Palkovics: a technológiai kihívások megoldására jött létre az új minisztérium

Palkovics: a technológiai kihívások megoldására jött létre az új minisztérium

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a technológiai kihívások megoldására jött létre. Erre a minisztériumi szerkezetre azért van szükség, mert a folyamatosan változó környezeti kihívásokat csak integráltan lehet kezelni - mondta a miniszterjelölti kinevezése előtti meghallgatásán Palkovics László, akinek kinevezését az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen szavazat, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Palkovics László, a tárca által lefedett szakpolitikák közül példaként említette az energia- és a klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot. Palkovics László a bizottsági meghallgatáson bemutatta az általa felkért államtitkárokat. Közölte, Cseresnyés Péter tölti be a parlamenti államtitkári posztot, György László lesz a vezetője a gazdaságtervezésért és szabályozásért felelős államtitkárságnak, Weingartner Balázs a fenntarthatóságért, Mosóczi László a közlekedéspolitikáért, Kara Ákos pedig továbbra is az infokommunikációért felel majd. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárság élén Kaderják Péter áll majd.

Palkovics László arról is beszámolt, hogy a vezetése alatt működő minisztériumhoz kerül a jövőben a szakképzés és a felnőttképzés is. Ezek a területek korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoztak - tette hozzá. Ismertetése szerint a minisztérium feladatkörébe tartozik majd egyebek között a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítése parlamenti elfogadásra, valamint a hulladékgazdálkodás. Palkovics László megjegyezte, a tárca azon dolgozik, hogy a személy és az áruszállítás folyamata gyors, kényelmes és versenyképes legyen. Továbbá a jövőben a kerékpárutak fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeznek.

Bencsik János országgyűlési képviselő (Fidesz), a bizottság alelnöke az M1-es autópálya felújításáról, Szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP), valamint Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke pedig arról kérdezték a miniszterjelöltet, hogyan látja az alsórendű utak helyzetét. Schmuck Erzsébet szerint ez a lépés a helyi gazdaságok, a helyi közösségek erősödése érdekében fontos. Palkovics László válaszában ismertette, hogy az autópályák közül az M1-es a legterheltebb, a helyzet javítása érdekében ezt az autópályát fel kell újítani, azt követően pedig ki kell bővíteni. Hozzátette, az alsórendű úthálózat fejlesztésére 500 milliárd forint áll rendelkezésre, a fejlesztendő térségek, települések kiválasztása széles körű társadalmi konszenzus eredménye kell, hogy legyen. Kepli Lajos országgyűlési képviselő (Jobbik) és Schmuck Erzsébet a megújuló energiaforrások felhasználásáról, különös tekintettel a szélerőművekről kérdezték még a miniszterjelöltet. Palkovics László szerint elsősorban azt kell megvizsgálni, milyen típusú energia, legyen az szél vagy napenergia, felhasználása térül meg jobban az országnak. Kiemelte: többféle energiaforrást kell felhasználnia az országnak az energiabiztonság érdekében. Úgy vélte, hogy az energiaellátás alapját az atomenergia, azaz a Paksi atomerőmű adja. Schmuck Erzsébet szólt még a Budapest-Belgrád vasútvonal megítéléséről is, ugyanis ezt a beruházást az LMP nem tartja gazdaságosnak, ráadásul úgy vélik, ez nem Magyarország, hanem csupán a kínai fél érdekeit szolgálja. Palkovics László ugyanakkor arra mutatott rá, hogy ezzel a fejlesztéssel Magyarország egy nagy nemzetközi közlekedési rendszerhez kapcsolódhat. A bizottság elnöke mindezeken felül arról is érdeklődött, hogy az új minisztérium tervezi-e a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások rendszerének átalakítását. Palkovics László válaszában úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt meghallgatását követően a bizottsági tagok közül Bencsik János, Szászfalvi László és Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), a bizottság alelnöke is egyetértett abban, hogy a miniszterjelölt a poszt betöltésére alkalmas, felkészültségéhez nem fér kétség.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.