Pesti Srácok

Sátortábort vertek a migránsok a Szajna partján Párizsban

Sátortábort vertek a migránsok a Szajna partján Párizsban

Bevándorlók vertek sátortábort a francia fővárosban a Szajna Partján. A helyiek szerint a helyzet tarthatatlanná kezd válni, a városvezetés és a segélyszervezetek megoldást sürgetnek - hangzott el az M1 híradójában.

Nem ez az első eset, hogy illegális bevándorlók Párizs utcáin vernek sátrat, korábban hidak alatti sátortáborokat voltak kénytelenek felszámolni a francia hatóságok. A közmédia párizsi tudósítójának tapasztalatai szerint több százan, nagyobbrészt afgánok élnek a csatorna partján, a város más, kijjebb eső részein afrikaiak élnek így, becslések szerint összesen 2500-2600-an élhetnek a francia főváros területén ilyen módon.

A hatóságok tehetetlenek, ugyanis amint lezárnak egy csatornaszakaszt kordonokkal, úgy egy másik helyre mennek a migránsok, akik közül sokan már évek óta így élnek a francia fővárosban. Nehéz a helyzet, különösen amióta Calais-ben felszámolták az illegális menekülttábort, azóta Párizsba mennek az illegális bevándorlók. És nem csak a vízpartokat foglalják el, 2015 óta ugyanis már több mint két tucat kiürítés volt Párizsban.

A párizsi városvezetés és az országos hatóságok egymásra mutogatnak. Ráadásul nem hivatalos információk szerint újabb 80-100 fős csoportok érkezése várható.
A francia hatóságok, hogy elkerüljék Párizs vonzóvá tételét a migránsok számára, egy bizonyos határig engedik csak meg az illegális bevándorlók összegyűlését, majd utána – általában közegészségügyi helyzetre hivatkozva – kezdik elszállítani az embereket - mondta az M1 munkatársa.
PestiSracok facebook image
hirado.hu, Vezető kép: Care4Calais
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.