Szijjártó: Magyarország és Lengyelország erős Európát akar

A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány kinevezését egy nappal megelőző látogatással a lengyel-magyar kapcsolatok súlyát akarta aláhúzni. Jacek Czaputowiczcsal két olyan ország képviselőiként találkozhattak, amely "véd- és dacszövetségben van". Ebben az összefüggésben utalt a mindkét országot az utóbbi időben ért brüsszeli bírálatokra. Mindkét ország képviselői erős Európát akarnak - folytatta, hozzáfűzve: "de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia". Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke - fűzte hozzá. Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van az egész visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus EU-t akarnak. A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, "látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is".

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy "egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál". Magyarország ebben kísérletet lát "egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére", s "nagyon európaiatlan", az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt - húzta alá Szijjártó. Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. "Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni" - jegyezte meg.

- jelentette ki. Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak. Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok "óriási profitokra tettek szert", Magyarország esetében "minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek". Czaputowicz hozzáfűzte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának "igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok" - mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó - alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását nyeri el.

Az MTI-nek az európai uniós bővítésre vonatkozó kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, és szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet, ezzel a többi nyugat-balkáni ország csatlakozási folyamata is kaphatna lendületet. Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani. A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is.

- jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, "akkor is, ha távoli". Leszögezte: Lengyelország "teljességgel támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási törekvéseit".