Pesti Srácok

340 ezer forint az átlagkereset Magyarországon

340 ezer forint az átlagkereset Magyarországon

Az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a KSH.

Az áprilisi 2,3 százalékos és a négyhavi 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek.

Nemzetgazdasági szinten az áprilisi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 10,9 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset a márciusi 8,5 százalékos éves emelkedés után. A rendszeres - prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttaások nélkül számolt - bruttó keresetek 9,7 százalékkal voltak magasabbak, míg a nem rendszeres jövedelmek 20,8 százalékkal 41 ezer 600 forintra nőttek.

PestiSracok facebook image

A költségvetési szektorban 14,2 százalékos volt az emelkedés a márciusi 18,1 százalékos tizenkét havi rekord mértékű emelkedést követően. Ezen belül a rendszeres jövedelmek 10,5 százalékkal emelkedtek, a prémiumok és jutalmak 75,8 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisiakat és átlagosan 31,5 ezer forintra rúgtak.

A közfoglalkoztatottak száma áprilisra 33 ezerrel csökkent egy év alatt, a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 95 ezerrel, a költségvetésben 12 ezerrel nőtt.

MTI, Vezető kép: KSH

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.