A Jobbik szerint fenntarthatatlan, az MSZP szerint jövőellenes a költségvetés tervezet

A családok és a biztonságos növekedés záloga a kormány által benyújtott költségvetés - így vélekedett a legnagyobb kormánypárt vezérszónoka a Parlament plenáris ülésén. Bánki Erik úgy fogalmazott, hogy a büdzsé az ország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését tartja szem előtt. A működést tekintve pedig megvalósul a nullás egyenleg.

Hangsúlyozta hogy a Fidesz 2010 óta felelős költségvetési gazdálkodást folytat, az államháztartási hiány folyamatosan csökken, miközben a gazdasági növekedés nem külföldi hiteleken alapul. Magyarország az elmúlt években visszanyerte korábban elveszített gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét. Az eredmények közé sorolta, hogy a bérek hosszú évek óta nem látott mértékben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, 755 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Ha teljesül a jövő évi növekedés, akkor 2019-ben elérhető a teljes körű foglalkoztatottság - emelte ki a politikus.

A 2010 előtti MSZP-SZDSZ-kormányokat kritizálva Bánki Erik azt mondta, azokban az években nem törődtek a növekvő államadóssággal, fittyet hánytak az Európai Bizottság ajánlására, külföldi hitelekre akarták alapozni a fejlődést, a lakosság súlyosan eladósodott devizában, a költségvetés kitettsége jelentősen megnőtt, így 2010-ben már több mint 83 százalék volt az államadósság.

A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos kiszámíthatónak, tervezhetőnek, betarthatónak nevezte a 2019-es költségvetést, amely egyaránt szolgálja a gazdasági bővülést, a biztonságot és a családok támogatását. Ő is szólt a foglalkoztatottak számának növekedéséről, amelyben - mondta - nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének. Szűcs Lajos emellett bírálta a következő uniós költségvetési ciklusra szóló brüsszeli terveket, mert - jelezte - minden területen elvonást akarnak, kivéve a bevándorlást és a brüsszeli bürokrácia kiadásait. A tervek éppen a V4-eket érintik a leghátrányosabban - jegyezte meg.

A Jobbik szerint a költségvetés "elvérzik"

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetés a kormány javaslata.

Szerinte a 2019-es költségvetés a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira vagy nem tartalmaz valódi válaszokat, vagy nem kielégítő, tüneti kezelést nyújt fontos és strukturális problémákra. Mint mondta, a költségvetés számos területen "elvérzik", ilyen a demográfia, az elvándorlás és a magyar-cigány együttélés ügye. Ez utóbbiról azt mondta: a javaslat nem nyújt választ arra, "milyen komoly együttélési problémái vannak a magyar és a cigány közösségeknek" és arra sem, hogy cigányság körében jelentős az aluliskolázottság és a munkanélküliség aránya. "A gazdaság értékteremtő folyamataiban sajnos a cigány közösségek nem úgy vesznek részt ahogyan lehetne".

Megjegyezte, hogy nem a Soros-plakátokon kell megvívni Brüsszellel a gazdasági szabadságharcot, hanem annak érdekében kell lépéseket tenni, hogy Magyarország gazdasága megerősödjön és a külső hatásokkal szemben ellenállóvá váljon. Azért is bírált, mert szerinte a magyar kormány nem tartalékol megfelelően, a "lejtőn lefelé nyomja a gázt", nem készül fel a nehezebb időkre.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka a 2019-es költségvetés legnagyobb veszteseinek a magyar fiatalokat és a magyar jövőt tartja. Hozzátette: a javaslat szerkezeti, "jövőnek szóló" változást nem tartalmaz. Az oktatásban a kormány konzerválja a tarthatatlan állapotokat, az egészségügyben pedig némi belső átcsoportosítást hajt végre de ez az "egészségügyi rendszerváltástól" távol áll, vagyis megmarad a fizetősnek nevezhető egészségügyi szisztéma.

Hangsúlyozta: a javaslat nem foglalkozik a katasztrofális kivándorlási adatokkal és kudarcot vall a demográfiai katasztrófa kezelésében is. Az "évszázad bérügyi trükkjének" nevezte a cafeteria átalakítását, mert szerinte ezzel anélkül ér el a kormány bérnövekedést, hogy egy forintot is költött volna erre a szisztémára.

Az MSZP szerint a büdzsé tervezet múltban ragadt és a kormánypropagandára költi a forrásokat

Az MSZP jövőellenesnek látja a büdzsé tervezetet. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, átfogó módosító javaslat csomagot fognak benyújtani. A tervezet szerinte "múltban ragadt", a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a "kormánypropagandára" szánt forrásokat.

Kifogásolta, hogy azoknak, akik nem futja a fizetős egészségügyre és oktatásra, "lebutított" szolgáltatások járnak csupán, jelezve, hogy mindkét szektorban béremelést és infrastruktúrafejlesztést javasolnak majd módosító indítványaikban. Kritikával illette azt is, hogy a jegybank és az OECD által prognosztizáltnál jóval nagyobb, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint, hogy a kormány az államadósság 69,5-ről 70,3 százalékra emelkedésével számol a jövő évre.

A szocialista frakció másik vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó szerint miközben a kormányfő közelgő válságról beszél, többet kellene foglalkozni a demográfia, az egészségügy vagy az oktatás szintén válságos helyzetével.

Mint mondta, a büdzsé tervezetében nem sok jele látszik annak a hosszú távú megállapodásnak, amelyet Orbán Viktor kíván kötni a magyar nőkkel. Kifogásolta, hogy zárszámadás híján nem valós számokon, teljesült mutatókon alapuló, hanem "biankó költségvetés" tervezetét tárgyalhatja csak a törvényhozás.

Megjegyezte: már most látható, hogy elfogadása és hatályba lépése között többször is módosítani kell majd ezt a költségvetést. Kritizálta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is kevesebb jutna a szociális területekre, és folytatódik a jóléti kiadások csökkenése a GDP-hez képest, azt vetítve előre, hogy az egészségügynek juttatott 100 milliárd forintos pluszforrás részeredményekre és tűzoltásra elegendő. Egyre többet költenek önmagukra, az állam fenntartására - fogalmazott meg egy másik bírálatot Bangóné Borbély Ildikó.

A KDNP szerint jó az irány, de keserves út vezetett idáig

A KDNP támogatja a nagyobbik kormánypárt javaslatát. Hargitai János, a KDNP-frakció vezérszónoka úgy értékelt, hogy Kifejtette: a mostani költségvetésnél a növekedés fenntartásában tudnak gondolkodni. Ezt ma már természetesnek tekintik, de keserves volt az út, amíg idáig el tudtak jutni - hangoztatta a KDNP-s politikus.

DK: ez a kiszámíthatatlanság költségvetése

Varju László (DK) szerint a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek

a végén be kell mondani, hogy újratervezés

- fogalmazott. Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza javaslatát, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a leértékelődött forinttal is számolni kell. A képviselő a költségvetés "árnyoldalai" mellett

elismerte, hogy az államháztartási deficit nyolcadik éve 3 százalék alatt van,

szerinte azonban ennek elengedhetetlen feltétele volt az EU-s támogatásokhoz való biztonságos hozzáférés.

LMP: az igazságtalanság süt a javaslatból

A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság. Csárdi Antal, az ellenzéki frakció vezérszónoka szerint a jövő évi büdzsé

nem jelent megoldást az ország legnagyobb problémáira, nem készíti fel a magyar gazdaságot az előtte álló kihívásokra,

továbbra is olyan irányba megy a gazdaság, amely romló versenyképességet, növekvő korrupciót és szétszakadó társadalmat eredményez. A javaslat elfogadásának következménye az lesz, hogy 2019-ben is tömegével hagyják el az országot azok a fiatalok, akik biztos megélhetést akarnak - mondta.

Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje

Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence. A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak

hátsó mezőnyében halad.

Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. Kifogásolta, hogy egyedül a sportra fordítana többet a kormányzat. A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák - hangsúlyozta. A politikus azt

elismerte, hogy javulnak a gazdasági mutatók, szerinte azonban ez nem a Fidesz gazdaságpolitikájának eredménye, hanem a kedvező nemzetközi gazdasági klímának és az uniós forrásoknak köszönhető.

Kifogásolta, hogy az állam fenntartásának kiadásai évről évre több mint

800 milliárd forinttal növekednek

, az állam gazdasági funkcióinak költségei, például külföldi tulajdonosok kiszorítása a gazdaságból 1400 milliárd forinttal emelkednek évente. Mindezeket az összegeket a szociális funkcióktól vonják el - mutatott rá. Frakciótársa, az MSZP-s Burány Sándor

kifogásolta a forint gyengülését,

amivel szerinte az emberek zsebéből lopják ki a pénzt.

Nemzetiségi szószóló

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló beszéde elején azt hangsúlyozta: a nemzetségek számára az elfogadás nem elég, csak az elfogadás önmagában sértés, elismerést is várnak, ennek feltétele, alapja a megismerés. Felidézte:

2013-ig siralmas állapotban volt a nemzetiségek támogatása, majd reménykeltő pozitív változások indultak el, megemelkedett a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények támogatása, parlamenti képviselete lett a nemzetiségeknek, majd 2015-től folyamatosan nőtt a nemzetiségek támogatása.

Banai Péter Benő: helyes alapokra épül a költségvetés

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki vezérszónoklatokra reagálva azt mondta, reményei szerint helyes alapokra építették a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot.

A hiány- és adósságmutató jól alakul, érdemi hiánycsökkentés valósulhat meg, és reális, hogy 2019 végére 70 százalék körüli mértékre csökkenjen az adósság mértéke

- sorolta. Azzal kapcsolatban, hogy egyes ellenzéki politikusok - például demográfiai szempontból - fenntarthatatlannak tartják a költségvetést, az államtitkár azt mondta: igenis fenntartható irányba mozdul el a büdzsé, például a családi adókedvezmények bővítésével. Azon is dolgoznak, hogy minél többen Magyarországon találják meg a számításukat - tette hozzá, megjegyezve továbbá, hogy a növekedést és a reálbéreket illetően is érdemi felzárkózás valósult meg. Azt is visszautasította, hogy jövőellenes lenne a költségvetés, mivel mind az egészségügyi, mind az oktatási források nőnek, és nyugdíjprémium kifizetésével is számolnak. A frakciók vezérszónokai után, a plenáris ülés további részében a képviselők mondhatták el véleményüket a költségvetés tervezetéről. Az általános vita csütörtökön folytatódik és várhatóan pénteken le is zárul.

MTI, Vezető kép: MTI