Pesti Srácok

A lengyel parlament megszavazta a náci bűnökre vonatkozó törvény enyhítését

A lengyel parlament megszavazta a náci bűnökre vonatkozó törvény enyhítését

A lengyel parlament alsó-, majd felsőháza is megszavazta szerdán a náci bűnökre vonatkozó, Izrael és az Egyesült Államok tiltakozását kiváltó törvény enyhítő jellegű módosítását. A kormány előterjesztését az ellenzéki képviselők túlnyomó része is támogatta. Az eseményt követően a lengyel és az izraeli kormányfő közös nyilatkozatot tett.

Az előző napi kormányülésen megvitatott módosítási javaslatnak megfelelően az év elején elfogadott törvényből kihúzták azt az előírást, hogy a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német birodalom bűntetteiben való, intézményes szintű bűnrészességgel vádolják.

Az erre vonatkozó előírások alapján Lengyelországban az előző években is büntethető volt egyebek között a holokauszttagadás. A totalitárius rendszerek bűntetteinek tagadása esetén polgári peres eljárásokat is kezdeményezni lehet jogi személyek ellen. Az előterjesztő, Mateusz Morawiecki kormányfő alsóházi felszólalásában leszögezte: a kormány nem "valamiféle nyomás" hatására cselekszik. Kiemelte, hogy a törvény korábbi, március elejétől hatályos változata felhívta a külföldi közvélemény figyelmét Lengyelország második világháborús szerepére.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki. A felsőházi vita során is Morawiecki személyesen mutatta be az előterjesztést, itt többek között kilátásba helyezte: kormánya arra fog törekedni, hogy "az izraeli és amerikai partnerekkel folytatott párbeszéd keretében bemutassa a világnak a történelmi igazságot". Varsó a módosított jogszabállyal is a "lengyel haláltáborok" és ehhez hasonló kifejezések használatát akarja megakadályozni. Az eredeti törvényt Andrzej Duda lengyel elnök februárban aláírta, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, elsősorban a szólásszabadság kapcsán felmerült kétségei miatt. A lengyel alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben. A jogszabály március elején lépett hatályba. Izrael egyebek között azért tiltakozott, mert úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az túl tágan fogalmazza meg a kifogásolt cselekedeteket, így félő, hogy például a holokauszt-túlélők is büntethetőek lennének, ha tanúvallomást tesznek. Az új változat elfogadásához még az államfő jóváhagyása szükséges. Andrzej Duda kabinetfőnöke közölte: az elnök alá fogja írni a javaslatot.

Közös nyilatkozatot fogadott el a lengyel és az izraeli kormányfő

Közös izraeli-lengyel nyilatkozat született a holokauszt emlékezetének ápolásáról - jelentette be Mateusz Morawiecki lengyel és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kettejük szerda esti videokonferenciáján. A jogszabály nyomán kipattant izraeli-lengyel diplomáciai viszálynak várhatólag véget vető nyilatkozatban leszögezik:

Egyúttal "rossznak" és "a németeknek a haláltáborok létrehozásáért viselt felelősséget kisebbítőnek" minősítik a "lengyel haláltáborok", "lengyel koncentrációs táborok" kifejezéseket. Közös felelősségnek nevezik a nyilatkozatban a holokausztkutatást. Kiállnak a holokauszt emlékezetének megőrzése, a "teljes és korlátozatlan" történelmi kutatás mellett. A holokauszt kapcsán a tudósokat, az újságírókat, a hallgatókat, a holokauszttúlélőket "semmilyen módon nem korlátozhatják a szólásszabadságban és a kutatás szabadságában" - áll a nyilatkozatban. Hangsúlyozzák továbbá: a második világháború idején a londoni emigráns lengyel kormány megpróbálta felhívni a nyugati szövetségesek figyelmét arra, hogy nagyban zajlik a zsidók megsemmisítése. Hősiesnek nevezik a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, elítélik viszont az akkor "az egyes lengyelek által a zsidók ellen elkövetett összes bűntettet". Élesen elítélik az antiszemitizmus minden formáját, egyúttal síkraszállnak a lengyelellenesség és minden más negatív nemzeti sztereotípia ellen. Netanjahu a videokonferencián elmondta: elégedetten fogadta a törvény módosítását. Morawiecki úgy vélte: a közös nyilatkozat "a lengyel ügy", Lengyelország második világháborús szerepének az eddigitől "teljesen eltérő felfogását" jelenti a nemzetközi színtéren.

Forrás: MTI; Fotó: karpatalja.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.