Pesti Srácok

ÁSZ: Szabályszerű és átlátható volt a kvótareferendum pénzügyi lebonyolítása

ÁSZ: Szabályszerű és átlátható volt a kvótareferendum pénzügyi lebonyolítása

Szabályszerűen és átláthatóan használta fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a 2015-ös és 2016-os időközi választások lebonyolítására szánt költségvetési forrást, és a kvótareferendumra szánt pénzt is valamennyi ellenőrzött célhoz kötötten, a népszavazás előkészítése és lebonyolítása érdekében használta fel - állapította meg az Állami Számvevőszék.

Az ÁSZ internetes oldalán, a www.aszhirportal.hu-n közölte pénteken, hogy befejezte a 2015-ös és 2016-os időközi választásokra fordított pénzek felhasználásának ellenőrzését. 2015-ben két országgyűlési és 178 önkormányzati időközi választás volt, 2016-ban pedig 200 önkormányzati időközi választást tartottak. Az ellenőrzés célja az volt, hogy megállapítsa, szabályszerű volt-e az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választására fordított pénzeszközök tervezése, felhasználása, elszámolása és annak ellenőrzése. Az ÁSZ megállapította, hogy az NVI a rábízott közpénzt a választások céljára használta fel, kontrollkörnyezetének kialakítása biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás feltételeit. A fejezeti kezelésű előirányzat terhére teljesített kifizetések során az NVI a pénzeszközöket az időközi választások előkészítése és lebonyolítása érdekében, a jogszabályi előírásokkal összhangban használta fel. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy 2016-ban a jogszabályi előírások ellenére az NVI nem tájékoztatta a Magyar Államkincstárt az előirányzat-módosításról, és a 2016. évi maradványelszámolást határidőn túl nyújtotta be az államháztartásért felelős miniszter részére. Az ÁSZ jelentésében két javaslatot fogalmazott meg az NVI elnökének, amelyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az ÁSZ emellett figyelemfelhívó levéllel fordult az NVI elnökéhez, hogy intézkedjen a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében.

A számvevőszék ugyancsak pénteken tudatta, hogy befejezte a 2016. október 2-án megtartott országos népszavazás lebonyolításával kapcsolatos ellenőrzését. Az ÁSZ ellenőrzése az NVI-re, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalára, a Külgazdasági és Külügyminisztériumra, a területi választási irodákra, valamint a mintavétellel kiválasztott országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákra és helyi választási irodákra terjedt ki. Az ÁSZ megállapította, hogy a népszavazásra a költségvetésből biztosított pénzek felhasználása valamennyi ellenőrzött tekintetében célhoz kötötten, a népszavazás előkészítése és lebonyolítása érdekében történt, a források elosztása, az előirányzatok kezelése, az elszámolás minden ellenőrzött esetében szabályszerűen történt. A jelentés szerint a népszavazás előkészítéséhez és a lebonyolításhoz szükséges pénzek tervezése összességében szabályszerű volt, és a pénzek felhasználása, a felhasználás ellenőrzése az ellenőrzött szervezetek döntő többségénél szabályosan történt és biztosította az átlátható közpénzfelhasználást.

Az ellenőrzés megállapította, hogy az országos népszavazás előkészítéséhez, lebonyolításához rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása az NVI és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala esetében szabályszerűen történt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a területi választási irodák, az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák és a helyi választási irodák - a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának hiányosságai mellett - a pénzeszközöket szabályosan használták fel. A pénzeszközök elszámolása a területi választási irodák, az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák és a helyi választási irodák döntő többségében az előírt határidőben történt. A Nemzeti Választási Iroda az összesítő elszámolást ugyanakkor határidőn túl készítette el. Az ÁSZ a szabályszerű feladatellátás elősegítésének biztosítása érdekében figyelemfelhívó levéllel fordult az ellenőrzött szervezetek vezetőihez.

PestiSracok facebook image

A számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést a népszavazásra a központi költségvetésből biztosított pénzek felhasználásáról.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)