Pesti Srácok

Az ÁVÓ bestiális kegyetlenkedéseire emlékeztek Pócspetriben

Az ÁVÓ bestiális kegyetlenkedéseire emlékeztek Pócspetriben

Ma olyan országban élünk, ahol a szabadság számunkra adottság, amelyet a diktatúrák elleni küzdelmükben hősi halált haltaktól kaptunk örökül - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pócspetriben szombaton. A Máriapócs melletti község lakosai 1948. júniusában iskolájuk megmaradásáért küzdöttek, az ÁVÓ azonban kegyetlen megtorlásként halálra vert három embert, többeket pedig börtönbe küldött.

Gulyás Gergely az 1948-as év legnagyobb politikai pereként ismert Pócspetri-ügy 70. évfordulója alkalmából a községben rendezett ünnepségen hangsúlyozta, az áldozatok emlékét meg kell őrizni, mert "ha így teszünk, akkor lesz erőnk ahhoz, hogy hitünket és nemzeti örökségünket is megőrizzük". A községháza előtt megtartott rendezvényen a miniszter elmondta, a Pócspetri-ügy története a magyar történelem fontos csomópontja, "egy olyan csepp, amely megmutatja az egész tengert", vagyis azt a tragédiát, amelyet a "létező szocializmus" hozott a magyarokra.

A miniszter arról beszélt, a község igazát mégsem a klerikális diktatúra, a megvádolt pócspetriek elleni uszítók, a koncepciót kitaláló ideológusok, az ezt megrendelő pártvezér, vagy az ügyet közvéleményben eladni megkísérlők írták meg, hanem a rendszerváltás hozta el, amelynek köszönhetően mindenki megismerhette az ügyet.

PestiSracok facebook image

-emlékeztetett Gulyás Gergely. Hozzátette, Pócspetri nem fogadta el azt, hogy száműznie kell életéből Istent, ezért viszont nagy árat fizetett. A kormánypárti politikus fontosnak nevezte azt, hogy a túlélők gyermekei és unokái ne feledjék el az áldozatok emlékét, akik a diktatúra idején is megőrizték a hitet, összetartozásuk szellemét és igyekeztek Isten közelségében írni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az ünnepségen felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök a jubileum alkalmából a pócspetrieknek írt levelét.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke az eseményen bejelentette, a most hivatalba lépett negyedik Orbán-kormány - első intézkedéseinek egyikeként - történelmi emlékhellyé nyilvánította a helyi községházát, ahonnan a hét évtizeddel ezelőtti események elindultak. Tamás György Pócspetri független polgármestere emlékeztetett, a községben 1992 óta minden évben megemlékeznek a hetven évvel ezelőtt történtekről, a koncepciós perben kivégzett Királyfalvi (Kremper) Miklós községi segédjegyzőről, az életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt, majd nyolc és fél év múlva szabaduló Asztalos János plébánosról, illetve a súlyos büntetésekkel sújtott és bántalmazott pócspetriekről is. A beszédek után felavatták a történelmi emlékhelyet, és leleplezték a községháza falán elhelyezett, Királyfalvi Miklós és sérelmet szenvedett társai tiszteletére emelt emléktáblát. A nap további részében koszorúzásokkal és további ünnepségekkel emlékeztek a hét évtizeddel ezelőtt történtekre.

A Máriapócs melletti község lakosai 1948. június 3-án este a plébános felhívására az esti litánia után a helyi iskola védelmében a községháza elé vonultak, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, ezt két rendőr próbálta megakadályozni. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a golyó halálra sebezte a rendőrt. A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később belehaltak a verésbe. A hatalom további tizennyolc embert ítélt változatos vádakkal szabadságvesztésre, de lényegében az egész falut meghurcolta. A történtek miatt Pócspetrin a rendszerváltásig rajta maradt a "rendőrgyilkos" bélyeg.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.